Fire Box Kft.

Munkavédelem, Tűzvédelem, és Környezetvédelem

Firebox / Törvénytár(tűzvédelem) / 2012. ÉVI II. TÖRVÉNY
2012. ÉVI II. TÖRVÉNY

 

 

2012. ÉVI II. TÖRVÉNY

 

 

A SZABÁLYSÉRTÉSEKRŐL, A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSRÓL ÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERRŐL

A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények elleni hatékony fellépés érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

 

 

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

 

I. Fejezet
A SZABÁLYSÉRTÉSÉRT VALÓ FELELŐSSÉG ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA

 

 

1. A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok

1. § (1) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 1.)) Szabálysértés az az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.

(2) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 120. §.)) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.

 

 

2. A szabálysértésért való felelősség

2. § (1) Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

(2) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 121. §.)) Szabálysértés miatt a felbujtó és a bűnsegéd is felelősségre vonható.

(3) Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik.

(4) Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

(5) Nem lehet a szabálysértési felelősséget megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni.

(6) Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett.

(7) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn.

(8) A Rendőrségről szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést.

 

 

3. A szabálysértést meghatározó jogszabály hatálya

3. § (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a belföldön elkövetett szabálysértésre kell alkalmazni.

(2) Ha nemzetközi szerződés vagy törvény előírja, e törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a szabálysértést meghatározó jogszabály szerint szabálysértés.
4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.

 

 

4. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló mentesség

5. § A diplomáciai és a nemzetközi jog alapján büntető joghatóság alóli mentességet élvező személyek szabálysértési felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó.

 

 

II. Fejezet
AZ ELÉVÜLÉS

 

 

5. A szabálysértés büntethetőségének elévülése

6. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).

(2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.

(3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség nem teljesül.

(4) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz vagy a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz, illetve a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz érkezése napjával újrakezdődik.

(5) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.

(6) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.

 

 

III. Fejezet
A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT KISZABHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK

 

 

6. Büntetések és intézkedések

7. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:

a) a szabálysértési elzárás,

b) a pénzbírság,

c) a közérdekű munka.

(2) ((Módosította: 2013. évi CXLIX. tv. 8. §.)) A büntetések önállóan és – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – egymás mellett is kiszabhatók.

(3) A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka.

(4) ((Beiktatta: 2013. évi CXLIX. tv. 1. §.)) E törvény megállapíthatja egyes szabálysértési tényállások esetén

a) a büntetés, intézkedés kiszabásának további törvényi feltételeit,

b) az egyes büntetések, valamint a helyszíni bírság kiszabásának kizártságát,

c) a helyszíni eljárásra, valamint a büntetés, intézkedés végrehajtására vonatkozó eltérő szabályokat.
8. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:

a) a járművezetéstől eltiltás,

b) az elkobzás,

c) a kitiltás,

d) a figyelmeztetés.

(2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók.

 

 

7. A szabálysértési elzárás

9. § (1) Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap.

(3) A szabálysértési elzárás tartamába a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, illetve a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett óráját egy óra tartamú szabálysértési elzárásként kell beszámítani.
10. § ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 122. §.)) Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő,

c) tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő,

d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

 

 

8. A pénzbírság

11. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forint.

(2) A pénzbírság összegébe a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, valamint a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett órája helyébe kettőszáz forint pénzbírságot kell beszámítani.

(3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét.
12. § (1) A pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. E törvény eltérő rendelkezése hiányában az átváltoztatás során ötezer forintonként egy napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni.

(2) Nem lép a meg nem fizetett pénzbírság helyébe szabálysértési elzárás, ha az eljárás alá vont személy

a) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 2.)) a 10. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel,

b) azt a 13. §-ban meghatározottak szerint közérdekű munkával megváltotta.

(3) A meg nem fizetett pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás tartama eltérhet a szabálysértési elzárás tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól.
13. § (1) A szabálysértési hatóság határozatában tájékoztatja az eljárás alá vont személyt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A határozatban a tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy ha az eljárás alá vont személy a pénzbírságot nem fizeti meg, helyébe milyen tartamú közérdekű munka lép, valamint arra is, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából az állami foglalkoztatási szervnél kell jelentkeznie. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni.

(2) A közérdekű munka végrehajtása céljából a foglalkoztatást biztosító munkahelyekről az állami foglalkoztatási szerv – honlapján közzétett – nyilvántartást vezet.

(3) A meg nem fizetett pénzbírság helyébe lépő közérdekű munka tartama eltérhet a közérdekű munka tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól.

 

 

9. A közérdekű munka

14. § (1) Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(2) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra.

(2a) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 123. §.)) A közérdekű munka tartamába a közérdekű munka alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a közérdekű munka alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, valamint a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett óráját egy óra tartamú közérdekű munkaként kell beszámítani.

(3) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 3.)) Közérdekű munka nem szabható ki abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy a 10. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel.
15. § Ha az eljárás alá vont személy a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság a közérdekű munka, illetve annak hátralévő részét hat óránként számítva egy nap szabálysértési elzárásra változtatja át. Nem változtatható át a közérdekű munka hátralévő része szabálysértési elzárássá, ha az nem éri el a hat órát.

 

 

10. A járművezetéstől eltiltás

16. § (1) Az eljárás alá vont személy eltiltható, illetve az e törvényben meghatározott esetben az eljárás alá vont személyt el kell tiltani a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el.

(1a) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 124. §.)) Közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel

a) az úton való haladásra,

b) az előzésre és kikerülésre, valamint

c) a lezárt útszakaszra történő behajtásra

vonatkozó szabályok megszegésével elkövetett szabálysértés miatt járművezetéstől eltiltást alkalmazni kell.

(2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé.

(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára, illetve járműfajtára is vonatkozhat.

(4) A járművezetéstől eltiltás – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.
17. § ((Megállapította: 2013. évi XXI. tv. 17. § (1).)) A járművezetéstől eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

 

 

11. Az elkobzás

18. § (1) El kell kobozni azt a dolgot:

a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,

b) amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,

c) amely szabálysértés elkövetése útján jött létre,

d) amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet a szabálysértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,

e) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.

(2) Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre.

(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében

a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az eljárás alá vont személy tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott,

b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az eljárás alá vont személyre vagy a dolog tulajdonosára a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene,

feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki.

(4) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

(5) Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.

(6) ((Beiktatta: 2012. évi XCV. tv. 10. § (14).)) Nincs helye az elkobzás foganatosításának a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvény szerinti védelem esetén a különleges védelem időtartama alatt.

 

 

12. A kitiltás

19. § (1) A sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy kitiltható bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből.

(2) A kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt, e tevékenysége folytatásának megakadályozása érdekében az eljárás alá vont személy kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kitiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama két év.

 

 

13. A figyelmeztetés

20. § (1) Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

(2) A figyelmeztetéssel a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől.

 

 

14. A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazása

21. § (1) A büntetést és az intézkedést – e törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak.

(2) Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor – e törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az eljárás alá vont személy szabálysértés miatt történt felelősségre vonását. Enyhítő körülményként kell figyelembe venni az eljárás alá vont személy hatóságokkal való együttműködését.

(3) Ha e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását lehetővé teszi, a bíróság elzárás helyett az e törvényben meghatározottak szerint más büntetést is kiszabhat és más intézkedést is alkalmazhat.

(4) Ha e törvény a szabálysértési elzárás büntetés kiszabását nem teszi lehetővé, a szabálysértési hatóság – szabálysértési elzárás kivételével – az e törvényben meghatározottak szerint bármely büntetést kiszabhat, illetve bármely intézkedést alkalmazhat. Amennyiben az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében ez szükséges, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendelet megalkotásával gondoskodik arról, hogy a szabálysértési hatóságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosult szervek és személyek az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása során értékelendő szempontokat azonos módon vegyék figyelembe.

(5) A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás, pénzbírság és közérdekű munka alkalmazása esetén nyomatékos enyhítő körülményként kell figyelembe venni, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt a szabálysértési hatóság határozatának vagy a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítette.

 

 

15. A halmazati büntetés és ismételt elkövetésre vonatkozó büntetés

22. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, a pénzbírság felső határa a kiszabható pénzbírság felével emelkedik.

(2) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több, szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb pénzbírság felével emelkedik.

(3) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (2), módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 4.)) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó több szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elbírált szabálysértésekhez rendelt legmagasabb pénzbírság mértékének felével növelt összeget kell megállapítani, de az nem haladhatja meg az elbírált szabálysértésekhez rendelt pénzbírságok együttes összegét.

(4) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (2).)) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban elzárással nem büntethető szabálysértés miatt és a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés miatt vonják felelősségre, a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kiszabott pénzbírság nem lehet kevesebb az elbírált szabálysértések közül a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértéshez rendelt legmagasabb pénzbírság összegénél.
23. § ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (3).)) (1) Ha az eljárás alá vont személyt – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül

a) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértési ügyben a szabálysértési elzárás leghosszabb tartamára és a pénzbírság felső határára a 22. § (1) bekezdésben írt szabály az irányadó,

b) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,

c) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,

d) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott, az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha

a) a szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabtak ki,

b) a cselekmény a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértésnek minősül,

c) az eljárás alá vont személyt a b) pontban meghatározott szabálysértés miatt korábban jogerősen elmarasztalták.

(3) Akit a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt hat hónapon belül legalább két ízben jogerősen felelősségre vontak, az újabb – a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett – szabálysértés miatt a szabálysértési hatóságnak járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell.

(4) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor

a) a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni;

b) a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni, de az nem haladhatja meg a százötvenezer forintot.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni, ha szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot szabtak ki.

 

 

16. A szabálysértési elzárás és a pénzbírság végrehajthatóságának elévülése

24. § (1) ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (4).)) Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.

(2) Az elévülési időbe nem számít be a szabálysértési elzárás elhalasztására, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő.

(3) Az elévülést félbeszakítja a szabálysértési elzárás, a meg nem fizetett pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.

(4) A helyszíni bírság végrehajtás elévülési idejének számítására az e §-ban meghatározott rendelkezések az irányadók.

 

 

17. Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól

25. § Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az eljárás alá vont személy a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év elteltével mentesül.

 

 

IV. Fejezet
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

 

 

18. Fiatalkorúakra és katonákra vonatkozó rendelkezések

26. § E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra és a katonákra az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
27. § (1) E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.

(2) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 125. § (1).)) Fiatalkorú esetén

a) a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama harminc nap, halmazati büntetés esetén negyvenöt nap,

b) a pénzbírság legmagasabb összege ötvenezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén százezer forint,

c) a helyszíni bírság legmagasabb összege huszonötezer forint.

A b) és c) pont esetén a pénzbírság és a helyszíni bírság legmagasabb összege nem haladhatja meg a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértéket.

(3) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 125. § (2).)) Fiatalkorúval szemben pénzbírságot vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú annak megfizetését vállalja. Helyszíni bírság törvényes képviselő jelenléte nélkül nem szabható ki.

(4) A 23. §-ban foglalt rendelkezés a fiatalkorúakkal szemben nem alkalmazható.

(5) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 125. § (3).)) Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, illetve a 142. § (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha a határozat meghozatalakor betöltötte a tizenhatodik életévét.
28. § (1) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 126. §.)) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja.

(2) A katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével – fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság bírálja el.

(3) Katonával szemben elkobzást, valamint járművezetéstől eltiltást bíróság, illetve szabálysértési hatóság szabhat ki. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója elkobzás vagy járművezetéstől eltiltás szükségességét észleli, értesíti az eljárása eredményéről a szabálysértési hatóságot.

(4) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 1.)) Ha katonával együtt polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani, vagy a polgári személy a szabálysértés sértettje és az ügy elkülönítésére nincs lehetőség, az eljárást a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság folytatja le. A tényállás megállapítását követően a szabálysértési hatóság a fegyelmi fenyítés kiszabása végett megkeresi a katona erre hatáskörrel rendelkező elöljáróját.

(5) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (5).)) Az (1) bekezdésben meghatározott katona által elkövetett, fegyelmi eljárás keretében el nem bírálható szabálysértés esetén a rendőrség, illetve a szabálysértési hatóság értesíti az eljárás alá vont személy állományilletékes parancsnokát

a) az őrizetbe vételről, illetve annak meghosszabbításáról,

b) a szabálysértési elzárás büntetés kiszabásáról, valamint

c) a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság, illetve a közérdekű munka helyébe lépő elzárásra átváltoztatásról.

 

 

V. Fejezet
19. Értelmező rendelkezések

29. § (1) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 127. §.)) A szándékosság és a gondatlanság, a kísérlet, a társtettes, a közvetett tettes, a felbujtó, a bűnsegéd, a hozzátartozó, a csoportos elkövetés, a nagy nyilvánosság fogalmára, valamint a büntethetőséget kizáró okokra a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) közterület a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is;

b) nyilvános hely a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely,

c) helyszínről elmenekültnek minősül az a személy is, aki a szabálysértés helyszínét a rendőrség kiérkezése előtt elhagyja, feltéve, hogy a rendőrség által a szabálysértés helyszínén beszerzett bizonyítékok alapján a személyazonossága és a holléte valószínűsíthető,

d) ((Beiktatta: 2012. évi LXVI. tv. 33. §.)) médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató.

 

 

MÁSODIK RÉSZ
A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS

 

 

VI. Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

 

 

20. Az alkalmazandó jogszabály

30. § A szabálysértési eljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.

 

 

21. A hivatalból való eljárás

31. § A szabálysértési hatóság és a bíróság az e törvényben megállapított feltételek fennállása esetén köteles a szabálysértési eljárást lefolytatni.

 

 

22. Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe

32. § (1) Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(2) A szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.

(3) A helyszíni bírság kiszabása esetén a szabálysértés elkövetésének elismerése bizonyítékként értékelendő.

 

 

23. Az önvádra kötelezés tilalma

33. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

 

 

24. A védekezés joga

34. § (1) Az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog.

(2) A szabálysértési hatóság és a bíróság köteles biztosítani, hogy az eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott módon védekezhessen.

 

 

25. A jogorvoslati jogosultság

35. § ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 5.)) A szabálysértési hatóság, valamint a bíróság határozata és intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat.

 

 

26. A nyelvhasználat joga

36. § (1) A szabálysértési eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit sem érhet hátrány.

(2) A szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.

 

 

27. A szabálysértési felelősség elbírálása

37. § Abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el és milyen szabálysértést, a szabálysértési hatóságot és a bíróságot a büntetőeljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás kivételével nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás.

 

 

VII. Fejezet
A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ HATÓSÁGOK

38. § (1) ((Módosította: 2012. évi CLXXXI. tv. 65. § (5) b).)) Az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal).

(2) Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el.

(3) ((Módosította: 2012. évi CCXI. tv. 85. § a).)) Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el.

 

 

28. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak

39. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot. E törvény eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot.

(2) Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén – amennyiben ezt e törvény külön említi – helyszíni bírságot szabhat ki:

a) ((Módosította: 2012. évi XCIII. tv. 86. § b).)) a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője,

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,

d) a közlekedési hatóság ellenőre,

e) a közterület-felügyelő,

f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,

g) ((Módosította: 2012. évi XXXI. tv. 28. § 1.)) az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,

h) a halászati őr,

i) a mezőőr.

(3) Az (2) bekezdés g)-i) pontja esetén feltétel, hogy a helyszíni bírságot kiszabó személy a közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott vagy kormánytisztviselő legyen.

 

 

29. A szabálysértési hatóság hatásköre és illetékessége

40. § (1) A szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.

(2) Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.

(3) Ha több eljárás alá vont személy van és különböző szabálysértési hatóságok illetékességi területén laknak vagy tartózkodnak, az a szabálysértési hatóság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés).

(4) A megelőzés dönt akkor is, ha az eljárás alá vont személy, illetve az eljárás alá vont személyek több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el és a (2) bekezdés alapján a cselekmények elkövetésének vagy felderítésének a helye szerint több szabálysértési hatóság is illetékes.

(5) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 128. §.)) Ha vitás, hogy több szabálysértési hatóság közül melyik köteles eljárni, a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságot

a) járási hivatal esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal, rendőrkapitányság esetén a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve esetén a vám- és pénzügyőri főigazgatóság,

b) fővárosi és megyei, vagy több megyei kormányhivatal illetékességi területe esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, több rendőr-főkapitányság illetékességi területe esetén az Országos Rendőr-főkapitányság, több vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területe esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala,

c) az a) és b) pontban foglaltak hiányában a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter

jelöli ki.

(6) A szabálysértési hatóság és a bíróság között felmerülő hatásköri vita esetén a bíróság határozata a döntő.

(7) A szabálysértési hatóság kijelöléséről hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

 

 

30. A bíróság hatásköre és illetékessége

41. § (1) ((Módosította: 2012. évi CCXI. tv. 85. § b), 2013. évi XCIII. tv. 188. § 2.)) Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróság jár el.

(2) Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes bíróság is eljárhat.

(3) Ha több eljárás alá vont személy van, vagy ha az eljárás alá vont személy, illetve az eljárás alá vont személyek több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el és különböző bíróságok illetékessége állapítható meg, az a bíróság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés).
42. § (1) Az első fokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a törvényszék tanácsülésen bírálja el.

(2) ((Módosította: 2012. évi CCXI. tv. 85. § c).)) A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el.

(3) ((Módosította: 2012. évi CCXI. tv. 85. § d).)) A szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen az ügyész e törvényben meghatározott intézkedését – ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet – a szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el.

(4) ((Módosította: 2012. évi CCXI. tv. 85. § e).)) E törvény alkalmazásában járásbíróság alatt a kerületi bíróságot is érteni kell.

(5) ((Módosította: 2012. évi CCXI. tv. 85. § f).)) E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben bírósági titkár is eljárhat.

(6) Ha vitás, hogy több bíróság közül melyik köteles eljárni, az eljáró bíróságot a törvényszék másodfokú tanácsa határozatban jelöli ki. Ha az illetékességi összeütközés különböző törvényszékek területén lévő bíróságok között merül fel, akkor a magasabb szintű bíróság jár el. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
42/A. § ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 129. §.)) A törvényszék elnöke a törvényszék területén valamennyi szabálysértési ügyben való eljárásra, valamint a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás iránti eljárásra az általános illetékességű járásbíróságtól eltérő más járásbíróság illetékességét is megállapíthatja.

 

 

31. Ügyész részvétele a szabálysértési eljárásban

43. § (1) Az ügyész ellenőrzi a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének törvényességét, valamint törvényességi felügyeletet gyakorol a szabálysértési nyilvántartási rendszer felett.

(2) Ha a szabálysértési hatóság az ügyészi felhívást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül az ügyészi indítványnak megfelelően visszavonni vagy módosítani és erről egyidejűleg az intézkedése megküldésével az ügyészt értesíteni.

(3) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 130. § (1).)) A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész harminc napon belül a jogerős határozatot a bíróság előtt megtámadja és erről egyidejűleg a szabálysértési hatóságot értesíti. A szabálysértési hatóság az ügyészi fellépésről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül az ügy iratait megküldi a szabálysértési hatóság székhelye szerint vagy a kijelölés alapján illetékes járásbíróságnak.

(4) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 130. § (2).)) Az ügyész fellépése esetén a bíróság egyesbíróként, az iratok alapján harminc napon belül, indokolt végzéssel határoz, amelyben az ügyészi indítványnak helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de nyolc napon belül tárgyalás tartása kérhető.

(5) A bíróság döntését követően az ügy iratait, határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A bíróság határozatának egy kiadmányát közvetlenül az ügyésznek küldi meg.

 

 

32. Az ügyek egyesítése és elkülönítése

44. § (1) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 6.)) Ha ugyanazon eljárás alá vont személlyel szemben, ugyanannál a szabálysértési hatóságnál vagy ugyanannál a bíróságnál több szabálysértési, vagy ugyanannál a rendőri szervnél több előkészítő eljárás indul, azokat az ügyeket, amelyekben még nem született érdemi határozat, egyesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyesíteni lehet azokat az ügyeket is, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű.

(3) A (2) bekezdés szerint eljárva

a) ((Módosította: 2012. évi XCIII. tv. 86. § b).)) a járási hivatal az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is, kivéve a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést, valamint a rendőrség hatáskörébe tartozó közlekedési szabálysértést és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó szabálysértéseket;

b) ((Módosította: 2012. évi CCXXIII. tv. 233. § (1) a).)) a rendőrség a közúti közlekedési szabálysértés miatt előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is, kivéve a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést, valamint a pénzügyi és kereskedelmi szabálysértéseket;

c) a bíróság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is.

(4) Ha a szabálysértési eljárásban több eljárás alá vont személy van, velük szemben rendszerint egy eljárást kell folytatni.

(5) Az egyesítést mellőzni lehet, illetve az ügyeket el lehet különíteni, ha a szabálysértések együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné.

(6) Az ügyek egyesítését, illetve elkülönítését fel kell jegyezni az érintett ügyek irataiba.

(7) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 131. §.)) Az ügyek egyesítése és elkülönítése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

 

 

33. Áttétel

45. § Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

 

 

VIII. Fejezet
KIZÁRÁS

 

 

34. A kizárás általános szabályai

46. § (1) A szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság és bíróság tagjaként nem járhat el:

a) aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy vagy az eljárás alá vont személy képviselője, továbbá mint sértett, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint a felsoroltak hozzátartozója;

b) aki az ügyben, mint tanú vagy szakértő vesz vagy vett részt;

c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Nem kizárási ok, ha a szabálysértési hatóság tagja a hivatali hatáskörében tudomására jutott szabálysértés miatt tesz feljelentést.

(3) Nem járhat el az ügyben az a szabálysértési hatóság és bíróság, amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn.
47. § (1) A szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak az a tagja, aki a kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elbírálásáig az ügyben nem járhat el.

(2) A kizárásról hivatalból vagy bejelentésre a szabálysértési hatóságnál a kifogásolt személy közvetlen felettese, bíró esetében a bíróság elnöke dönt. Ha helyt ad a bejelentésnek, kijelöli az eljáró személyt.

(2a) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 132. §.)) Ha a kizárási ok a szabálysértési hatóság vezetőjével szemben áll fenn, a kizárásról és az eljáró szabálysértési hatóság kijelöléséről a 40. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv dönt.

(3) A kizárás elbírálásáról határozatot kell hozni.

(4) A kizárást kimondó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak, a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni.

(5) A kizárás e törvényben nem szabályozott eseteire a büntetőeljárásról szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

 

 

35. A szabálysértési hatóság tagjának kizárása

48. § (1) A szabálysértési hatóság tagjaként az sem járhat el, aki az ügy elbírálásában, mint bíró vett részt, illetve e személy hozzátartozója.

(2) A kizárás indokoltságáról a szabálysértési hatóság vezetője dönt. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, határozatban kijelöli a továbbiakban eljáró személyt is.

 

 

36. A szakértő kizárása

49. § (1) Szakértőként nem járhat el,

a) aki az ügyben, mint bíró, ügyész vagy szabálysértési hatóság tagja járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója,

b) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,

c) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt.

(2) A szakértő kizárására az eljáró hatóság tagjának kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

 

37. Az ügyész kizárása

50. § (1) Ügyészként nem járhat el, aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja vagy mint bíró járt el, illetve ezek hozzátartozója.

(2) Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig eljárhat az ügyben.

(3) A kizárás indokoltságáról a helyi ügyészségi ügyész esetében a helyi vezető ügyész, a helyi vezető ügyész és a megyei főügyészségi ügyész esetében a megyei főügyész dönt. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, kijelöli a továbbiakban eljáró ügyészt is.

 

 

38. A bíró kizárása

51. § (1) Bíróként az sem járhat el, aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja vagy mint ügyész járt el, illetve ezek hozzátartozója.

(2) A másodfokú eljárásban nem vehet részt az a bíró, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett.

(3) A perújítási eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a perújítási kérelemmel támadott határozatot hozta.

(4) Ha a bíró a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig eljárhat az ügyben és a 46. § (1) bekezdés c) pontjára alapított kizárási ok esetében érdemi döntést is hozhat.

(5) A kizárás indokoltságáról a bíróság elnöke igazgatási jogkörben vagy a bíróság másik tanácsa tárgyaláson kívül dönt. Az elnök igazgatási jogköre az esetben áll fenn, ha a bíró a kizárási okot maga jelentette be vagy a bíró a kizárásához hozzájárult. Ha az elnök helyt ad a kizárási bejelentésnek, kijelöli a továbbiakban eljáró bírót. Ha a kizárás iránti bejelentés elnöki igazgatási jogkörben nem intézhető el, a bíróság másik tanácsa tárgyaláson kívül dönt. A bíróság elnökének, illetve másik tanácsának döntésével szemben önálló fellebbezésnek nincs helye, az az érdemi határozat ellen bejelentett fellebbezésben támadható.

(6) ((Módosította: 2012. évi CCXI. tv. 85. § g).)) Ha a kizárási ok a bíróság elnökével szemben merül fel, továbbá, ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire nem vonatkozik kizárási ok, a kizárásról a törvényszék tanácsülésen határoz. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, az illetékességi területén működő másik járásbíróságot jelöl ki.

 

 

IX. Fejezet
A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

 

 

39. Az eljárás alá vont személy

52. § (1) Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik.

(2) Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás.

(3) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 7.)) Az eljárás alá vont személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – jogosult az eljárási cselekményeknél jelen lenni, az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést intézhet, a szabálysértési hatóságtól és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az ügy iratait, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki.

 

 

40. Az eljárás alá vont személy képviselője

53. § (1) ((Módosította: 2012. évi XXXI. tv. 28. § 2.)) Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője) járhat el.

(2) Az eljárás alá vont személy képviselőjének kérdezési, indítványtételi és irat megtekintési jogaira az 52. § (3) bekezdése az irányadó.

 

 

41. A sértett

54. § (1) Sértett az, akinek a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette a jogát vagy a jogos érdekét.

(2) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 8.)) A sértett az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést tehet fel, jogairól és kötelességeiről a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az őt érintő iratokat, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.

(3) A sértett – az e törvényben meghatározott feltételek mellett – kérheti az eljárás alá vont személytől a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését.

(4) A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja.

 

 

42. A sértett képviselője

55. § (1) ((Módosította: 2012. évi XXXI. tv. 28. § 2.)) A sértett érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: a sértett képviselője) járhat el.

(2) A sértett képviselőjének kérdezési, indítványtételi és irat megtekintési jogaira az 54. § (2) bekezdése az irányadó.

 

 

X. Fejezet
A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

 

 

43. A tényállás tisztázása

56. § (1) A szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.

(2) Nem kell bizonyítani a köztudomású tényeket és azokat a tényeket, amelyekről a szabálysértési hatóságnak, illetve a bíróságnak hivatalos tudomása van.

(3) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 133. §.)) A bíróság, valamint a szabálysértési hatóság az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének felkutatása érdekében az utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szerv közreműködését kérheti. A rendőr jogosult felvilágosítást kérni az eljárás alá vont személy hollétéről az utolsó ismert lakóhelyén vagy tartózkodási helyén.

 

 

44. A bizonyítás eszköze

57. § (1) A szabálysértési hatóság a törvényi keretek között szabadon választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt.

(2) A szabálysértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, amelyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg.

 

 

45. A tanúvallomás

58. § (1) A tényállás tanú vallomásával is bizonyítható.

(2) A tanú idézésre köteles megjelenni és – ha e törvény másképp nem rendelkezik – vallomást tenni.

(3) A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megtéríti. Erre a tanút meghallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell.

 

 

46. A tanú vallomástételének akadályai

59. § (1) Nem hallgatható meg tanúként:

a) az, akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,

b) minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szervtől vagy személytől nem kapott felmentést.

(2) Nem lehet tanúként meghallgatni azt, aki foglalkozásánál, hivatásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomásával e kötelezettségét megsértené.

(3) A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik.

 

 

47. A tanúvallomás megtagadásának lehetősége

60. § A tanúvallomást megtagadhatja az, aki

a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója,

b) magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben,

c) ((Beiktatta: 2012. évi LXVI. tv. 34. §.)) médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben.
60/A. § ((Beiktatta: 2012. évi LXVI. tv. 35. §.)) A 60. § c) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

 

 

48. A tanúvallomás bizonyítékként történő felhasználásának akadályai

61. § Nem használható fel bizonyítékként az 59. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a 60. §-ban meghatározott jogára.

 

 

49. A tanú meghallgatása

62. § ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (6).)) (1) A tanúk meghallgatása egyenként – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – lehetőség szerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A szabálysértési hatóság által foganatosított meghallgatás esetében a szabályszerűen értesített eljárás alá vont személy távolmaradása nem akadálya a tanú meghallgatásának.

(2) A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint azt, hogy az eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója-e, továbbá, hogy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja.

(3) A tanút a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell jogaira, kötelezettségeire és a hamis tanúzás, valamint a hamis vád jogkövetkezményeire.

(4) A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték más bizonyítási eszközzel nem pótolható.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni. A tizennegyedik életévét be nem töltött személy meghallgatása esetén mellőzni kell a hamis tanúzás és a hamis vád jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.

(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú meghallgatásán törvényes képviselője is részt vehet.

(7) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 134. §.)) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú minősített adatról tesz vallomást. Ha elrendelték a tanú adatainak zártan kezelését, az eljárás alá vont személy a tanú meghallgatásán csak akkor lehet jelen, ha a tanú ehhez hozzájárul.

(8) A kiskorú idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a gondozója útján kell idézni, illetve értesíteni.
62/A. § ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 133. §.)) (1) A bíróság, a szabálysértési hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút a meghallgatása céljából a bíróság, a szabálysértési hatóság idézze.

(2) Ha a tanú szóbeli meghallgatás nélkül vagy a szóbeli meghallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.

 

 

50. A tanú adatainak zártan kezelése

63. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tanú kérelmére vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanú személyes adatait az ügy irataitól elkülönítve, zártan kezeljék. Ebben az esetben az ügy egyéb irataiban a tanú zártan kezelt adatait csak a szabálysértési hatóságnak az ügyben eljáró tagja, az ügyész, illetve a bíró tekintheti meg.

(2) Ha a tanú személyes adatainak zártan kezelését rendelték el, ettől kezdve

a) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai ne váljanak megismerhetővé,

b) a személyes adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor.

 

 

51. A szakértő és a szakvélemény

64. § (1) Ha a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság – hivatalból vagy kérelemre – szakértőt rendel ki.

(2) A szabálysértési hatóság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, illetve szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági társaság), szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet (a továbbiakban: szervezet), ha ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (a továbbiakban: eseti szakértő) rendel ki szakértőként.

(3) A szabálysértéssel okozott kár értékének megállapításához szakértő hivatalból nem rendelhető ki. Ha a szakértő kirendelését az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványozza és a szakértő várható költségét megelőlegezi, a szakértő kirendelése kötelező.

(4) A szakértő jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek. E célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az eljárás alá vont személytől, a sértettől és a tanútól felvilágosítást, a kirendelő hatóságtól további adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő hatóság felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat is megtekintheti, megvizsgálhatja, abból mintát vehet.

(5) Az eljárás alá vont személy és a sértett – a műtét és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárás kivételével – köteles alávetni magát a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak.

(6) Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, a kirendelő hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, a szakvéleményt kiegészíteni. Ha a szakvélemény hiányossága így sem pótolható, illetve ellentmondásai nem oldhatók fel, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is kirendelhető.

(7) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény rendelkezései irányadók.

 

 

52. A szakértőt kirendelő határozat

65. § A szakértő kirendeléséről határozatot kell hozni, amelynek meg kell felelnie az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben a kirendelés tartalmára vonatkozó rendelkezéseknek. A szakértő kirendeléséről hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

 

 

53. A szakértő meghallgatása

66. § (1) A szakvélemény előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, tisztázni kell, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e. A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdések intézhetők.

(2) A szakértőt a kirendelés alól a szabálysértési hatóság, bíróság fontos okból határozattal felmentheti. A szakértő – gazdasági társaság, szakértői intézmény, illetve szervezet kirendelése esetén annak vezetője útján – a szabálysértési hatóságot, bíróságot értesíti, ha

a) a szakkérdés nem tartozik a szakismereteinek körébe,

b) a szakkérdésben külön jogszabály alapján meghatározott intézmény vagy testület jogosult szakvéleményt adni,

c) a szakértői tevékenység ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha a tevékenység zavartalan ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének a feltételei nincsenek meg.

 

 

54. A tolmács

67. § (1) Ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét kívánja használni vagy e törvény szabályai szerint más nyelv használatát kéri, tolmácsot kell igénybe venni.

(2) Ha a meghallgatandó személy hallássérült, siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a meghallgatandó személy beszédfogyatékos, kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.

(3) A tolmácsra e törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehető igénybe tolmácsként; ha ez nem lehetséges, a kellő nyelvismerettel rendelkező más személy (eseti tolmács) is kirendelhető. Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.

(4) A tolmács díját és költségeit az állam viseli.

 

 

55. A tárgyi bizonyítási eszköz

68. § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a szabálysértés elkövetésének nyomait hordozza, amely a szabálysértés elkövetése útján jött létre, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a szabálysértést elkövették.

(2) Ha a tárgyi bizonyítási eszköz nem alkalmas lefoglalásra, akkor a szabálysértéssel kapcsolatos egyedi tulajdonságainak leírását rögzítő iratot, fényképet vagy más felvételt kell az iratokhoz csatolni.

(3) A bíróság, illetve a szabálysértési hatóság elrendelheti annak az ismeretlen helyen lévő egyedi azonosításra alkalmas tárgynak a körözését, amely a törvény értelmében lefoglalható.

 

 

56. Az okirat

69. § ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 136. §.)) (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tényállás megállapítása céljából valamilyen tény vagy körülmény igazolására kiállított okiratot vagy más iratot bizonyítási eszközként használhat, ha az a szabálysértési eljárásban valamely bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas.

(2) Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra és az olyan tárgyra is, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít.

 

 

57. A szemle

70. § (1) Ha a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság szemlét tart.

(2) A szemle tárgyának birtokosa köteles lehetővé tenni a tárgy, illetve a helyszín megtekintését, megfigyelését.

(2a) ((Beiktatta: 2012. évi LXVI. tv. 36. §.)) Ha a szemletárgy birtokosa médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, nem terheli a (2) bekezdés szerinti kötelezettség, ha ezzel a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

(3) A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket kell rögzíteni. Ha a bizonyításhoz szükséges, a szemle tárgyáról fényképet vagy más felvételt, rajzot kell készíteni és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

 

 

57/A. A szembesítés

 

((Alcímet beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 137. §.))
70/A. § ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 137. §.)) (1) Ha az eljárás alá vont személyek, a tanúk, illetve az eljárás alá vont személy és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik. Megengedhető, hogy egymásnak az üggyel kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel.

(2) Ha a tanú vagy az eljárás alá vont személy védelme ezt szükségessé teszi, a tanú, illetve az eljárás alá vont személy szembesítését mellőzni kell.

 

 

58. Az eljárás alá vont személy vallomása

71. § (1) A meghallgatás megkezdése előtt – a még ki nem hallgatott eljárás alá vont személy és az eljárás többi résztvevőjének távollétében – meg kell állapítani az eljárás alá vont személy személyazonosságát.

(2) Az eljárás alá vont személyt meghallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést és az eljárás alá vont személy válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén az eljárás alá vont személy vallomása nem vehető figyelembe bizonyítékként.

(3) Ha az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha az eljárás alá vont személy vallomást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást hamisan nem vádolhat. Arra a szabálysértési cselekményre nézve, amelyre az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadta, hozzá további kérdések nem intézhetők, és nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást tesz. A vallomás tételének megtagadása nem érinti az eljárás alá vont személy kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát.

(4) Az eljárás alá vont személyt nyilatkoztatni kell azokról a személyi körülményeiről, amelyek az alkalmazandó joghátrány megállapítása szempontjából jelentősek lehetnek, így különösen vagyonáról, jövedelméről, családi körülményeiről, foglalkozásáról, végzettségéről, képzettségéről, munkahelyéről, egészségi állapotáról. Az eljárás alá vont személy figyelmét fel kell hívni arra, hogy e körülményeket a szabálysértési hatóság, bíróság csak akkor veszi figyelembe a joghátrány megállapításánál, ha ezekről tudomása van.

(5) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (7).)) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a fiatalkorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni.

 

 

XI. Fejezet
KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK

 

 

59. Az elővezetés

72. § (1) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján azt az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt a szabályszerű idézésre nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt folyamatban lévő eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve útján – elő lehet vezetni. Az elővezetés – az elrendelő hatóság rendelkezése alapján – útba-indítással is foganatosítható.

(2) ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (8), módosította: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 3.)) A szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az eljárás alá vont, illetve helyszíni bírsággal sújtott személynek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megadott határnapon nem jelenik meg.

(3) Az elővezetést határozattal kell elrendelni. A (2) bekezdés szerinti esetben a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy az eljárás alá vont személy mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtása alól, ha az eljárás alá vont személy vagy más személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.

(4) A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között negyvennyolc órának el kell telnie.

(5) ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (8), módosította: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 4.)) A szabálysértési hatóságnak az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a szabálysértési eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, az elővezetés napját megelőző napig határozattal az elővezetési határozatot hatályon kívül helyezi.

(6) Az idézett személy távolmaradásának igazolása esetén a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hatályon kívül helyezi az elővezetést elrendelő határozatát.

(7) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 138. §.)) Az elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő hatóság a kötelezettet kérelmére, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli.

 

 

60. Szabálysértési őrizet

73. § (1) A rendőrség szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén a tetten ért eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított negyvennyolc órán belül elfogja.

(2) A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi végzésének meghozataláig, de – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb hetvenkét óráig tart. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szabálysértési őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le vagy nem szabott ki szabálysértési elzárást.

(3) Ha a szabálysértési elzárást kiszabó végzés nem emelkedett jogerőre és alappal feltehető, hogy az eljárás alá vont személy szabadlábon újabb, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést követne el, a bíróság a szabálysértési őrizet tartamát a másodfokú végzés meghozataláig indokolt határozattal meghosszabbíthatja.

(4) A szabálysértési őrizet a (3) bekezdésben meghatározott esetben a másodfokú bíróság végzésének meghozataláig, illetve a nem jogerősen kiszabott szabálysértési elzárás tartamáig, de legfeljebb a meghosszabbítástól számított tíz napig tart.

(5) ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (9), módosította: 2012. évi CCXI. tv. 85. § h).)) A szabálysértési őrizettel és az annak tartamát meghosszabbító végzéssel szemben az eljárás alá vont személy és az eljárás alá vont személy képviselője a kihirdetéskor fellebbezést jelenthet be. A szabálysértési őrizettel szemben benyújtott fellebbezést a járásbíróság a tárgyaláson bírálja el. A szabálysértési őrizet tartamának meghosszabbítása miatt bejelentett fellebbezést a törvényszék az érdemi végzés ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el.

(6) A szabálysértési őrizet elrendeléséről az eljárás alá vont személy által megjelölt hozzátartozót, ennek hiányában az eljárás alá vont személy által megjelölt más személyt a rendőrség haladéktalanul értesíti.

(7) A katona szabálysértési őrizetbe vételéről a parancsnokát is értesíteni kell.

(8) ((Beiktatta: 2012. évi CXX. tv. 40. § (1).)) A tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja, köteles azonban őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni.

 

 

61. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása

74. § (1) A rendőrség, illetve – a hatáskörébe tartozó szabálysértések esetében – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve átvizsgálhatja annak a személynek a ruházatát, a csomagját, illetve a helyszínen lévő járművét, akiről feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál. Nem magyar állampolgárságú eljárás alá vont személy esetén az előre láthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetve szabálysértési költség fedezetére szolgáló összeg lefoglalása érdekében is helye van az átvizsgálásnak.

(2) Az átvizsgálás megkezdése előtt az érintett személyt fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át.

(3) A ruházat átvizsgálását csak az átvizsgálandó személlyel azonos nemű személy végezheti.

(4) ((Beiktatta: 2012. évi CXX. tv. 40. § (2).)) A 39. § (2) bekezdés e)-f) és h)-i) pontja szerint helyszíni bírság kiszabására jogosult az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására.

 

 

62. A lefoglalás

75. § (1) A szabálysértési hatóság, valamint – azon szabálysértés vonatkozásában, amely miatt törvény rendelkezése alapján helyszíni bírságot kiszabhat – a helyszíni bírság kiszabására jogosult lefoglalhatja azt a dolgot,

a) amely tárgyi bizonyítási eszköz,

b) amelynek elkobzását e törvény elrendeli.

(2) Ha a nem magyar állampolgárságú eljárás alá vont személy nem helyezi letétbe az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetve a szabálysértési költség fedezetéhez szükséges összeget, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság az összeg erejéig az eljárás alá vont személy vagyontárgyait – a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével – lefoglalhatja. A meghallgatás során tájékoztatni kell a letétbe helyezés, illetve ennek elmulasztása esetén a lefoglalás lehetőségéről.

(2a) ((Beiktatta: 2012. évi XCV. tv. 10. § (15).)) A lefoglalást akkor is el kell rendelni, ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.

(3) Postai küldeményt, táviratot – a címzettnek történő kézbesítése előtt – csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni, az ügyészi határozat meghozataláig csak visszatartásuk iránt lehet intézkedni.

(4) A szabálysértési hatóság gondoskodik a hozzá megküldött lefoglalt dolog őrzéséről. Ha a dolog használatához az érintettnek különös érdeke fűződik, a lefoglalt dolgot az őrizetére lehet bízni.

(5) A gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolgot a szabálysértési hatóság értékesíti vagy megsemmisíti.

(6) A lefoglalás elrendeléséről és megszüntetéséről határozatot kell hozni.
76. § (1) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 9.)) A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot az ügykörében lefoglalásra jogosult ruházat, csomag, vagy jármű átvizsgálása útján megszerezze. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.

(1a) ((Beiktatta: 2012. évi LXVI. tv. 37. §.)) Nem köteles a dolog átadására az, aki a 60. § c) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja, ha a számára információt átadó személy kilétét a dolog átadásával felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

(2) A lefoglalást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. Ebben az esetben a dolgot, illetve az értékesítésből befolyt ellenértéket annak kell visszaadni, akitől a dolgot lefoglalták.

(3) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 10.)) A lefoglalt dolgot az eljárás alá vont személy részére csak akkor lehet kiadni, ha a kiadás iránt más nem jelentett be igényt. Ha a lefoglalt dolog kiadása iránt más is jelent be igényt, a szabálysértési hatóság – a dologra való jogosultság elbírálása nélkül – határoz a lefoglalt dolog elhelyezéséről.

(4) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 11.)) A lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha kétséget kizáróan mást illet, de a jogosult kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező jogosult a szabálysértési hatóságtól kérheti a dolog visszaadását, illetve értékesítés esetén a dolog lefoglaláskori ellenértékét.

(5) Ha a lefoglalt dolog értéktelen és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni.

 

 

63. A rendbírság

77. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság e törvény által előírt eljárási kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja különösen

a) a szemle tárgyának birtokosát, ha nem teszi lehetővé a tárgy, illetve helyszín megtekintését, megfigyelését,

b) az eljárás alá vont személyt, az eljárás alá vont személy képviselőjét, a sértettet, a sértett képviselőjét, ha nyilvánvalóan alaptalanul jelent be kizárási okot vagy ugyanabban az ügyben a hatóság ugyanazon tagja ellen ismételten tesz kizárásra irányuló alaptalan bejelentést,

c) az eljárás alá vont személyt és a sértettet, ha – a műtét és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárás kivételével – nem veti magát alá a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak,

d) a tanút és a szakértőt, ha a vallomástételt, illetve a közreműködést és a véleménynyilvánítást a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja,

e) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 9.)) az eljárás alá vont személy kivételével azt, aki a lefoglalást, a ruházat, csomag vagy jármű átvizsgálását akadályozza,

f) azt, aki a meghallgatás, illetve tárgyalás rendjét megzavarja,

g) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 139. §.)) a tanút vagy a szakértőt, ha szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg és ezt előzetesen, vagy mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetve az eljárási cselekményről engedély nélkül eltávozik,

h) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 139. §.)) a kiskorú gondozóját, ha a 62. § (8) bekezdése szerint idézett kiskorú nem jelenik meg és gondozója nem igazolja, hogy a kiskorú távolmaradásában vétlen.

(2) A rendbírság legalacsonyabb összege ötezer, legmagasabb összege százezer – ha a rendbírság kiszabására ugyanabban az eljárásban ismételten kerül sor, százötvenezer – forint. Bírósági eljárásban a legmagasabb rendbírság százötvenezer, ismételt esetben kétszázezer forint.

(3) A rendbírság összegének megállapításánál a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményét kell figyelembe venni.

(4) A szabálysértési hatóság által kiszabott rendbírság ellen halasztó hatályú panasznak, a bíróság által kiszabott rendbírság ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül benyújtott halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

 

 

XII. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

 

 

64. A szabálysértési eljárás megindulása

78. § (1) A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján indul meg.

(2) A feljelentést szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy arról feljegyzést kell készíteni.

(3) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 12.)) A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölését, továbbá, az eljárás alá vont személy ismert személyi adatait. Ha lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez.
79. § (1) Magánindítványra üldözendő szabálysértés miatt csak a sértett kívánságára indítható meg a szabálysértési eljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az eljárás alá vont személy szabálysértési felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.

(2) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.

(3) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a szabálysértési eljárás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.

(4) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítvány előterjesztésére jogosult az eljárás alá vont személy kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

(5) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(6) A magánindítvány a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság érdemi határozatának meghozataláig visszavonható.

 

 

65. A feljelentés elutasítása

80. § A feljelentést határozattal nyolc napon belül el kell utasítani, ha a feljelentésből vagy az előkészítő eljárás során beszerzett adatokból megállapítható, hogy

a) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 13.)) a feljelentett cselekmény nem szabálysértés,

b) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 5.)) a büntethetőséget kizáró ok áll fenn,

c) ugyanazon szabálysértés miatt szabálysértési eljárás van folyamatban,

d) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 14.)) a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen elbírálták,

e) elkobzás alkalmazása szükséges felelősségre vonás nélkül,

f) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 140. §.)) a szabálysértés elévült.

 

 

66. Ügyintézési határidő

81. § (1) Ha a feljelentés, illetve az előkészítő eljárás adatai alapján nem került sor a feljelentés elutasítására, a szabálysértési eljárást meg kell indítani. A szabálysértési eljárás kezdőnapja a feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz érkezését követő nap, illetve az előkészítő eljárás befejezését követő nap. A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján induló eljárás kezdő napja megegyezik az észlelés vagy tudomásra jutás napjával.

(2) A szabálysértési eljárást a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a megindulásától számított harminc napon belül be kell fejezni.

(3) Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolttá teszi, az ügyintézési határidőt a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

 

 

67. A szabálysértési eljárás felfüggesztése

82. § (1) A szabálysértési eljárást – határozatban – fel kell függeszteni, ha

a) az ügy érdemi elbírálása olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik,

b) az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik és távollétében az ügy érdemi elbírálása nem lehetséges.

(2) A bíróság az eljárást hivatalból vagy indítványra felfüggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.

(3) Ha az eljárás felfüggesztését követően az eljárás alá vont személy lakó-, illetve tartózkodási helye ismertté válik, az elévülési időn belül az eljárás folytatásának van helye.

(4) Az eljárás felfüggesztésének ideje az elévülés tartamába nem számít be, azonban a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni az eljárást.

 

 

68. A szabálysértési eljárás megszüntetése

83. § (1) A szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) a cselekmény nem szabálysértés,

b) az eljárás adatai alapján nem állapítható meg

ba) szabálysértés elkövetése,

bb) az eljárás alá vont személy kiléte,

bc) az, hogy a szabálysértést az eljárás alá vont személy követte el,

és az eljárás folytatásától egyik esetben sem várható eredmény,

c) a szabálysértést nem az eljárás alá vont személy követte el,

d) az eljárás alá vont személy meghalt,

e) büntethetőséget kizáró ok áll fenn,

f) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 14.)) a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen elbírálták,

g) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 14.)) ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban,

h) elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak,

i) elkobzás alkalmazása szükséges az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül.

(2) Az elkobzás alkalmazásáról szóló megszüntető határozatban a szabálysértési hatóság szabálysértési költséget állapíthat meg.

(3) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 141. §.)) Az (1) bekezdés a)-c), e), f) és h) pontja alapján a szabálysértési hatóság által hozott határozat egy példányát egyidejűleg elektronikus úton – amennyiben ennek technikai feltételei nem állnak fenn, a kézbesítés szabályai szerint – az ügyésznek is meg kell küldeni.

 

 

69. A határidő és a határnap

84. § (1) Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha a hónapban nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napján.

(2) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(3) A szabálysértési hatósághoz vagy a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésének és az előttük teljesíthető cselekménynek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.

(4) A határnap az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont. A határnapot a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg.

 

 

70. A mulasztás igazolása

85. § (1) Aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be.

(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az eljárás alá vont személynek, a tanúnak, a szakértőnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.

(3) Az elmulasztott határnaptól (határidő utolsó napjától) számított három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(4) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni.

(5) Az igazolási kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy az eljárás alá vont személy élt-e a 87. § (7) bekezdésében foglaltakkal és az ott meghatározottakat betartotta-e.
86. § (1) Az igazolási kérelemről – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az a szerv határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt.

(2) Ha a mulasztás a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogás elbírálására illetékes bíróságnak kell megküldeni.

(3) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 15.)) Ha az igazolási kérelem megalapozott, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárás folytatását rendeli el, és – az eljárás eredményétől függően – a korábbi határozatot hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz.

(4) Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; indokolt esetben azonban a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

 

 

71. Az idézés és az értesítés

87. § (1) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 142. § (1).)) Akit a szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy az eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. A szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy azt idézi, akinek a meghallgatása indokolt. Az idézés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(2) Az idézést – e törvényben foglaltak kivételével – írásban kell közölni úgy, hogy azt az idézett személy az idézésben megjelölt napnál öt nappal korábban megkapja. Ha ugyanabban az eljárásban az idézett személlyel szemben korábban eljárási cselekményt foganatosítottak, úgy az idézést három nappal korábban kell megkapnia. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni, egyúttal figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.

(3) Ha az idézés kézbesítésére a (2) bekezdésben meghatározott tartamnál rövidebb idő alatt kerül sor, az idézett személy beleegyezése esetén az eljárási cselekményt foganatosítani lehet.

(4) A tanú, a szakértő meghallgatásának, illetve a szemlének a helyéről és időpontjáról az eljárás alá vont személyt és a sértettet értesíteni kell.

(5) Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha a szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a jelen levő személyt meghatározott időpontban történő megjelenésre szóban kötelezi és ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

(6) Ha az idő hiánya vagy más nyomós ok indokolttá teszi, a (2) bekezdésben említetten kívül más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen telefonon, telefaxon, elektronikus úton – való idézésnek vagy értesítésnek is helye van.

(7) Ha az idézett személy a megadott időpontban az idézésnek nem tud eleget tenni, minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy mulasztását úgy hozza a hatóság tudomására, hogy az a mulasztás okát még a határnap előtt megismerje és új határnapot tűzhessen ki.

(8) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 142. § (2).)) Katonát rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés, illetve az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné.

 

 

72. A megjelenési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos költségek viselése

88. § (1) Ha az idézett személy az idézésre nem jelenik meg és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki vagy önhibájából meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, illetve a meghallgatását megelőzően engedély nélkül távozik a meghallgatás helyéről, a meghallgatásának elmaradásával okozott költségek megtérítésére kell kötelezni.

(2) A költségtérítésre kötelezésről határozatot kell hozni.

 

 

73. A kézbesítés

89. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére történő átadása (kézbesítés)

a) személyesen,

b) postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint,

c) szabálysértési jogsegély keretében

történhet.

(2) Joghatás csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódik. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha annak megtörténtét a jogszabályban jogosultként megjelölt személy aláírásával ellátott tértivevény, illetve jegyzőkönyv vagy határozatpéldány igazolja. A kézbesítés akkor is szabályszerű, ha az arra jogosult a jegyzőkönyv vagy határozatpéldány aláírását megtagadja és a szabálysértési hatóság, bíróság ennek tényét az iratra feljegyzi.

(3) Az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot a postai szolgáltató értesítése ellenére nem vette át. Az iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.

(4) Az elővezetést elrendelő határozatot a foganatosításkor kell átadni a határozatban megnevezett személynek.

(5) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 143. §.)) Az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy részére a szabálysértési eljárást megszüntető, a felfüggesztő, illetve a szabálysértési hatóságnak a 101. §-ban meghatározott eljárásban hozott, szabálysértési felelősséget megállapító határozatát hirdetményi úton is lehet kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza az ügy számát és tárgyát, az eljárás alá vont személy nevét és utolsó ismert lakcímét, a kifüggesztés napját, továbbá, hogy a címzett az iratot melyik szabálysértési hatóságnál vagy bíróságnál veheti át.

(6) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 143. §.)) A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő szabálysértési hatóság vagy bíróság, valamint – ha ilyen van – a címzett utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

 

 

74. A kézbesítési vélelem megdöntése

90. § (1) A kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett terjeszthet elő kérelmet, ha

a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy

b) a hivatalos iratot nem az a) pontban meghatározott okból, önhibáján kívül nem vette át.

(2) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő annál a szabálysértési hatóságnál, illetve bíróságnál, amely a kézbesítésről intézkedett.

(3) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.

(4) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemről annak beérkezését követő nyolc napon belül – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az a szabálysértési hatóság, illetve bíróság határoz, amely a kézbesítésről intézkedett.

(5) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek a szabálysértési hatóság vagy a bíróság helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni.

(6) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogást elbíráló bíróságnak kell megküldeni.

(7) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen panasznak van helye.

 

 

75. A jegyzőkönyv

91. § (1) Az eljárási cselekményekről – ha e törvény másként nem rendelkezik – jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni

a) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megnevezését,

b) az eljárás alapjául szolgáló szabálysértés megjelölését,

c) az eljárási cselekmény helyét, valamint kezdő és záró időpontját,

d) a szabálysértési hatóság tagja, a bíró, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, továbbá a tanú, a szakértő nevét.

(3) A jegyzőkönyvben a szükséges részletességgel és oly módon kell leírni az eljárási cselekményt, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartását is nyomon lehessen követni. A szabálysértési hatóság tagja, illetve a bíró, valamint a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet aláírja.

(4) A szabálysértési hatóság előtt folyó eljárásban a jegyzőkönyvet felolvasás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárási cselekmény résztvevőinek alá kell írniuk. Ha a jegyzőkönyv aláírását bármelyik résztvevő megtagadja, azt a megtagadás okának megjelölésével a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(5) Az eljárás alá vont személynek a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt tett vallomását a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni.

(6) Az eljárási cselekmény hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel is rögzíthető. A rögzítés ilyen módja kifogás vagy panasz benyújtása esetében a jegyzőkönyvet nem pótolja.

 

 

76. A szabálysértési költség

92. § (1) Szabálysértési költség

a) mindaz a költség, amelyet az állam a szabálysértés bizonyítása érdekében a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásának befejezéséig, továbbá a perújítási eljárás során előlegezett,

b) az eljárás alá vont személynek, a sértettnek, továbbá az eljárás alá vont személy, illetve a sértett képviselőjének az ügyben felmerült indokolt készkiadása, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,

c) a sértett képviselőjének az indokolt készkiadása és díja, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,

d) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (10), módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 16.)) a közérdekű munka büntetés végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költsége.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az eljárás alá vont személy viseli a szabálysértési költséget, ha vele szemben szabálysértés elkövetése miatt joghátrányt alkalmaztak.

(3) Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri.

(4) A feljelentés elutasítása és a szabálysértési eljárás megszüntetése esetén a szabálysértési költség az államot terheli, az eljárás alá vont személyt kötelezni kell annak a költségnek viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel.

(5) Ha az eljárás alá vont személy a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a szabálysértési költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni és ezt a közigazgatási hatósági eljárásokban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően igazolta, az eljárás alá vont személy vagy képviselője kérelmére a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság határoz arról, hogy az eljárás alá vont személy részére személyes költségmentességet engedélyez.

(6) A szabálysértési költség viselését határozatban kell megállapítani.

 

 

77. A szabálysértés által okozott kár megtérítése

93. § (1) Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt megállapodik a szabálysértéssel okozott kár összegében és megtérítésének módjában, vagy ha a kár összege a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható és azt az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság határozatának meghozataláig megtéríti, a 21. § (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig – a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével – az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban kötelezni kell annak megtérítésére. A kár értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozza meg az eljárás adatai alapján.

(3) Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet.

(4) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 144. §.)) Ha az eljárás alá vont személy és a sértett az okozott kár összegében, megtérítésének módjában nem állapodik meg, illetve a kár összege vitatott, a bíróság a kárigény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja.

 

 

77/A. Elektronikus kapcsolattartás

 

((Alcímet beiktatta: 2013. évi LXXXI. tv. 45. §.))
93/A. § ((Beiktatta: 2013. évi LXXXI. tv. 45. §.)) A szabálysértési hatóságok – ideértve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerveket és személyeket is -, az ügyész, a bíróság, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton is tarthatják egymással, valamint az eljárás alá vont személlyel a kapcsolatot. E szervek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

 

 

XIII. Fejezet
A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATAI

 

 

78. A határozat

94. § (1) A határozatot jegyzőkönyvbe – vagy más módon írásba – kell foglalni. Külön íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik.

(2) A jegyzőkönyvbe foglalt vagy az ügyiratra feljegyzett határozatban nem kell feltüntetni a szabálysértési hatóság nevét, az ügyszámot, valamint a határozathozatal helyét és idejét, ha azok az iratból kitűnnek.

 

 

79. A határozat közlése

95. § (1)((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (11).)) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz. Az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot képviselőjével is közölni kell. Ha az eljárásban a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 11. §-ában meghatározott igazolást állítottak ki, az eljárást lezáró határozatot az áldozatsegítő szolgálattal is közölni kell.

(2) ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (11), módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 17.)) A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselőjével közli az eljárás alá vont személy felelősségét megállapító, a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető jogerős határozatot, illetve a bíróság hatályban tartó vagy megváltoztató végzését.

(3) Az elkobzott dolog tulajdonosával is közölni kell a nem az eljárás alá vont személy tulajdonát képező dolog elkobzásáról rendelkező határozatot.

 

 

80. A határozat tartalma

96. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell

a) a szabálysértési hatóság megnevezését, az ügy számának és tárgyának a megjelölését;

b) a rendelkező részben az eljárás alá vont személy természetes személyazonosító adatait, a szabálysértés megnevezését, a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést;

c) a kiszabott büntetés, illetve az alkalmazott intézkedés teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit és mértékét;

d) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást;

e) rövid indokolást, utalva a megállapított tényekre, az ezek alapjául szolgáló bizonyítékokra, továbbá a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása során figyelembe vett körülményekre;

f) utalást az érdemi döntés alapját képező jogszabályra;

g) a határozathozatal helyét, idejét, a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy aláírását és az eljáró hatóság bélyegző lenyomatát.

(2) A szabálysértési hatóság egyéb határozatainak alaki és tartalmi követelményeire az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadóak.

 

 

81. A határozat kijavítása és kiegészítése

97. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén kijavítja.

(2) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát kiegészíti, ha valamely lényeges kérdésről nem rendelkezett.

(3) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 145. §.)) A kijavítás tényét, illetve a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetve akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz. A határozat vagy végzés elleni jogorvoslatra a kijavított, illetve kiegészített határozat vagy végzés elleni jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni.

 

 

82. Panasz a szabálysértési hatóság határozatával szemben

98. § (1) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 146. §.)) A szabálysértési hatóságnak az elővezetés kivételével a kényszerintézkedés tárgyában hozott, a feljelentést elutasító, illetve a szabálysértési eljárást megszüntető, valamint a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozatával, illetve intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, a sértett és képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, továbbá egyéb, nem az ügy érdemében hozott határozatával, intézkedésével szemben – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – panasszal élhet az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve akit az intézkedés érint.

(2) A kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt a határozat közlésétől számított három, egyéb esetekben nyolc napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál.

(3) Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül az illetékes ügyészségnek küldi meg.

(4) Az ügyész a kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt három, egyéb esetekben nyolc napon belül elbírálja és

a) a panaszt, mint alaptalant elutasítja, vagy

b) a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja.

(5) A (4) bekezdés a) pontja esetében az ügyész a panasztevőt, a b) pont esetében pedig azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot korábban közölték.

 

 

XIV. Fejezet
HELYSZÍNI ELJÁRÁS

 

 

83. Helyszíni bírság

99. § (1) Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye.

(2) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 18.)) A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig terjedhet.

(3) Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását – a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után – aláírásával igazoltan tudomásul veszi, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az eljárás alá vont személy a helyszíni bírságot

a) ha annak feltételei adottak, a helyszínen erre alkalmas, erre a célra a hatóság által rendszeresített elektronikus eszközön teljesítve, készpénz-kímélő fizetési mód alkalmazásával is teljesítheti,

b) ha az a) pontban meghatározott lehetőség nem vehető igénybe vagy az eljárás alá vont személy azzal nem él, a részére átadott csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírság összegének az e törvényben meghatározott határidőn belül történő megfizetésével, átutalásával teljesítheti.

(5) Ha az elkövető a megadott határidőn belül nem fizeti meg a helyszíni bírságot, a meg nem fizetett helyszíni bírság végrehajtására a 12. §-ban foglaltak az irányadók.

(6) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (12).)) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a helyszíni bírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a helyszíni bírság kötelező mértékét.

(7) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (12).)) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt helyszíni bírsággal sújtották, akkor

a) a második, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni;

b) a harmadik, illetve az azt követő, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság háromszorosát kell kiszabni, de az nem haladhatja meg a hetvenezer forintot.

(8) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (12).)) A helyszíni bírság kiszabása során, ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó több szabálysértés elbírálására kerül sor, az elkövetett szabálysértésekhez rendelt helyszíni bírságok közül a legmagasabb bírságot kell alkalmazni.

(9) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (12).)) Ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés és más szabálysértés egyidejű elbírálására kerül sor, a kiszabható helyszíni bírság nem lehet kevesebb, mint a kötelező mértékű helyszíni bírság, de az nem haladhatja meg az ötvenezer forintot, ismételt elkövetés esetén a hetvenezer forintot.

(10) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (12).)) A (2) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezés alkalmazásánál nem lehet figyelembe venni a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértéseket.

(11) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 147. §.)) A (2) és (7)-(9) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni a szabálysértési eljárás során történt felelősségre vonást.

 

 

83/A. Helyszíni bírságolás hivatalbóli és kérelemre történő felülvizsgálata

 

((Alcímet beiktatta: 2012. évi CLXXXI. tv. 65. § (1).))
99/A. § ((Beiktatta: 2012. évi CLXXXI. tv. 65. § (1).)) (1) Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy hivatalból eljárva megállapítja hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel szemben a helyszíni bírságot kiszabták.

(2) A helyszíni bírsággal sújtott személy is kérheti – a döntéstől számított harminc napon belül -, hogy a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az (1) bekezdés szerint hivatalból vizsgálja felül a döntését, ha utóbb észleli, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy ez alapján megállapítja, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy azt állapítja meg, hogy a döntés módosításának vagy visszavonásának nem állnak fenn a feltételei, a helyszíni bírsággal sújtott személyt tájékoztatja álláspontjáról. A helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az erre vonatkozó bejelentés megtételétől számított tizenöt napon belül módosítja vagy vonja vissza a döntését, illetve tájékoztatja a helyszíni bírsággal sújtott személyt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására – az Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás kivételével – a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy csak egy ízben, a döntés közlésétől számított hat hónapon belül jogosult, ha döntése

a) a 2. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésébe, 39. § (2) bekezdésébe, 83. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába, valamint a 99. § (2) és (7)-(9) bekezdésébe ütközik,

b) kormányrendeletben meghatározott, a helyszíni bírság kötelező mértékére vonatkozó rendelkezésbe ütközik, feltéve, hogy a kiszabott bírság a kormányrendeletben meghatározottnál magasabb összegben került megállapításra.

(4) A helyszíni bírság módosítására a (3) bekezdés b) pontjában és a 99. § (7)-(9) bekezdésében foglalt esetben és kizárólag a meghatározott összegnek megfelelő bírságösszeg megállapítására van lehetőség.

(5) A helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról hozott döntés ellen, illetve a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás ellen nincs helye jogorvoslatnak.

 

 

84. Gépjárművezető távollétében kiszabható helyszíni bírság

100. § (1) A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.

(2) Ha a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot az e törvényben meghatározott határidőn belül nem fizetik meg.

(3) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 148. §.)) Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a helyszíni bírság tudomásul vételének, illetve a bírság befizetésének hiányában szabálysértési feljelentést tesz, az ezt követően befizetett helyszíni bírságot vissza kell téríteni. A visszatérítésről a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy gondoskodik.

 

 

84/A. Szóbeli figyelmeztetés

 

((Alcímet beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 149. §.))
100/A. § ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 149. §.)) Helyszíni intézkedés során a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, ha az elkövetett cselekmény oly csekély mértékben veszélyes a társadalomra, hogy még a helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen.

 

 

85. Helyszíni idézés, értesítési kötelezettség

101. § (1) Az e törvény szerint helyszíni bírság kiszabására, illetve jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szerv vagy személy a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés tetten ért elkövetőjét, amennyiben a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósággal egyeztetett, de legkésőbb öt napon belüli időpontra a helyszínen a szabálysértési hatóság elé idézheti.

(2) A helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy beszerzi a helyszínen fellelhető, az eljárás lefolytatásához szükséges bizonyítékokat és a helyszínen tartózkodó tanúkat idézi. A beszerzett bizonyítékokról és a tanúkutatás eredményéről feljegyzést készít, amelyben a szabálysértési hatóság által történő döntéshozatalhoz szükséges mértékben részletezi a szabálysértést.

(3) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 19.)) Az idézést az idézett személy személyi adatainak, a szabálysértési hatóság megnevezésének, a meghallgatás helyének és idejének, az idézés kézbesítője nevének, valamint a szabálysértés megnevezésének, továbbá a megjelenés elmulasztása következményeinek a megjelölésével a (2) bekezdésben írt feljegyzésbe kell foglalni.

(4) A feljegyzést haladéktalanul meg kell küldeni az eljárásra illetékes szabálysértési hatóságnak, valamint gondoskodni kell arról, hogy a bizonyítási eszközök a szabálysértési hatóság rendelkezésére álljanak.

(5) Az eljárásra illetékes szabálysértési hatóság a meghallgatás során az intézkedést foganatosító személyt tanúként hallgathatja meg.

(6) Ha az eljárásra illetékes szabálysértési hatóság a meghallgatást követően megállapítja az eljárás alá vont személy szabálysértési felelősségét, büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz, ellenkező esetben megszünteti a szabálysértési eljárást. Amennyiben arra lehetőség van, a határozatát két órán belül írásba foglalja és közli az érintettekkel.

(7) Ha az idézést az eljárás alá vont személy nem veszi át vagy annak átadása előtt a helyszínről eltávozik, a meghallgatáson történő meg nem jelenése az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

(8) ((Módosította: 2012. évi XXXI. tv. 28. § 3., 2013. évi XCIII. tv. 187. § 20.)) Ha az (1) és (2) bekezdésben megjelölt személy az idézésre nem jelenik meg, a szabálysértési hatóság a feljegyzés alapján a 102. § (1) bekezdésében meghatározott döntésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. Ha erre nincs lehetőség, az idézett személy elővezetését kell elrendelni.

(9) E § vonatkozásában a feljegyzés tartalmi elemeire a jegyzőkönyv tartalmi elemeit megfelelően kell alkalmazni.

 

 

XV. Fejezet
A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG ELJÁRÁSA

 

 

86. Meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat

102. § (1) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 21.)) Ha a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy az eljárásban részt vevő más személy meghallgatása, valamint egyéb bizonyíték megszerzése nem szükséges, a szabálysértési hatóság – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz.

(2) A szabálysértési hatóság a határozatát – a határozatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – a szabálysértési eljárás megindítását követő tizenöt napon belül kizárólag a szabálysértési eljárás iratai alapján hozza meg.

(3) A szabálysértési hatóság (1) bekezdés szerinti határozatával büntetésként pénzbírságot szab ki, illetve járművezetéstől eltiltás, figyelmeztetés, elkobzás vagy kitiltás intézkedést alkalmaz.

(4) A szabálysértési hatóság rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről és – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.
103. § (1) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 150. §.)) A 102. § (1) bekezdése szerinti döntéssel szemben nincs helye kifogás benyújtásának, azonban az eljárás alá vont személy vagy képviselője, annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti, hogy a szabálysértési hatóság hallgassa meg. A szabálysértési hatóság elutasítja az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett meghallgatás tartására irányuló kérelmet.

(2) A kérelem alapján a szabálysértési hatóságnak meg kell hallgatnia az eljárás alá vont személyt. A meghallgatásra az erre irányuló kérelem érkezésétől számított öt napon belül idézést kell kibocsátani. Az eljárás alá vont személy a kérelmet a meghallgatás megkezdéséig visszavonhatja, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha nem terjesztett volna elő kérelmet.

(3) Ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen, illetve az akadály felmerülésekor haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta.

 

 

87. Meghallgatás

104. § (1) Ha nincs helye a 102. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának, a szabálysértési hatóság a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le, valamint felhívja a feljelentőt további adatok közlésére.

(2) Ha a szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen előterjesztett kérelem alapján tart meghallgatást, a szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonja és a megállapított tényállás alapján meghozza a határozatát azzal, hogy a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a meghallgatáson új bizonyíték merül fel.

(3) ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (13).)) A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt – ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak – nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.

 

 

XVI. Fejezet
JOGORVOSLAT A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATÁVAL SZEMBEN

105. § (1) ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (14).)) Az érdemi határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, továbbá az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. Amennyiben a pénzbírság összegét külön jogszabály állapította meg, a pénzbírság mértéke miatt nincs helye kifogás benyújtásának.

(2) A kifogásban elő kell adni annak okát. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a kifogás érdemi elbírálását nem lehet megtagadni. A kifogásban egyértelműen meg kell jelölni, hogy a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el.

(3) Ha a kifogásban olyan új tényt állítanak vagy olyan új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert, a szabálysértési hatóság ezen új tényre, illetve bizonyítékra figyelemmel a kifogás alapján a határozatát visszavonhatja, vagy az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja.

(4) A szabálysértési hatóság kifogás alapján megváltoztatott határozata ellen az eljárás alá vont személy és képviselője a közléstől számított nyolc napon belül ismételt kifogást nyújthat be. Az ismételt kifogásban csak a határozat megváltoztatással érintett megállapításait lehet sérelmezni.

(5) A szabálysértési hatóság elutasítja az ismételt kifogást, ha az nem a megváltoztatással érintett megállapítások ellen irányul. Az elutasítás ellen nincs helye jogorvoslatnak.
106. § (1) A szabálysértési hatóság elutasítja az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(2) ((Módosította: 2012. évi XXXI. tv. 28. § 4., 2012. évi CCXI. tv. 85. § i).)) Ha a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem változtatja meg, a kifogás hatósághoz történő beérkezését követő nyolc – a bizonyítási eljárás lefolytatása esetén tizenöt – napon belül az iratokat a kifogás elbírálására megküldi a 42. § (2) bekezdése szerinti járásbíróságnak. Az ismételt kifogást a szabálysértési hatóság haladéktalanul megküldi a járásbíróságnak.

 

 

88. Általános szabályok a bíróság előtti eljárásban

107. § (1) A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el.

(2) A bíróság szabálysértési ügyben az iratok beérkezését követő harminc napon belül végzéssel határoz, amely rendelkező részből és indokolásból áll. Az ügydöntő végzés indokolása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelését, a végzés rendelkezéseinek indokait és megjelöli a végzés alapjául szolgáló jogszabályokat.

(2a) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 151. § (1).)) Ha a bíróság tárgyaláson hozott, kihirdetés útján közölt ügydöntő végzése a jogosultak jogorvoslati jogról való lemondása miatt nyomban jogerőre emelkedik, a végzés indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat.

(2b) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 151. § (1).)) A határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben, valamint, ha e törvény kivételt nem tesz, pervezető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A pervezető végzést nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő végzésben kell kifejteni.

(4) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 151. § (2).)) A bíróság az ügy elbírálását követően végzésének kiadmányait kézbesíti és a szabálysértési ügy iratait végzése kiadmányával együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.

 

 

89. Intézkedések a kifogás alapján

108. § (1) A bíróság a 106. § (2) bekezdése szerint megküldött kifogás beérkezését követően öt napon belül megvizsgálja, hogy helye van-e

a) az ügy áttételének,

b) az eljárás felfüggesztésének,

c) az eljárás megszüntetésének,

és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi.

(2) A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az iratokat a szabálysértési hatóságnak megküldi, ha

a) a határozatot a szabálysértési hatóságnak törvényben kizárt tagja hozta,

b) a szabálysértési hatóság – a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés kivételével – nem a hatáskörében járt el, illetve a hatáskörét túllépte,

és új eljárás lefolytatására kötelezi a szabálysértési hatóságot.

(3) Ha a bíróság azt észleli, hogy a szabálysértési hatóság a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt hozott határozatot, a bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást e törvény rendelkezései szerint folytatja le.

(4) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (15).)) A bíróság eljárást megszüntető határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.

 

 

90. A kifogás elintézése tárgyalás tartása nélkül

109. § Ha a 108. §-ban írt intézkedésnek nincs helye és a kifogásban nem kérték az ügy tárgyaláson történő elbírálását, a bíróság a kifogást tizenöt napon belül tárgyalás tartása nélkül, az iratok alapján bírálja el, feltéve, hogy az eljárás az iratok alapján lefolytatható.

 

 

91. A kifogás elintézése tárgyaláson

110. § (1) A bíróság tárgyalást tart, ha a kifogásban a jogosult kifejezetten kérte az ügy tárgyaláson történő elbírálását, vagy ha a bíróság tárgyalás tartását szükségesnek tartja.

(2) A bíróság tárgyalása nyilvános.

(3) A bíróság a tárgyalásra idézi az eljárás alá vont személyt, ha a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte vagy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja. Egyéb esetekben az eljárás alá vont személyt értesíti.

(4) Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű értesítésre nem jelent meg, távollétében a tárgyalás megtartható, erre őt az értesítésben figyelmeztetni kell.

(5) Ha a tárgyaláson a tárgyalás tartását kérő személy nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogását visszavonta.

(6) Ha a kifogásban nem kérték tárgyalás tartását, de a bíróság a tárgyalás tartását szükségesnek tartja és a kifogást előterjesztő ezen nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen, illetve az akadály felmerülésekor haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság a kifogást az iratok alapján bírálja el.

(7) Az eljárás alá vont személy a szabálysértési tárgyaláson képviselővel is képviseltetheti magát, ha jelenléte nem kötelező.

(8) A bíróság a tárgyalásról értesíti a szabálysértési hatóságot, az eljárás alá vont személy képviselőjét és a sértettet. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a részvételi szándékát bejelentette, távollétében a tárgyalás nem tartható meg.

 

 

92. A szabálysértési tárgyalás szabályai

111. § (1) A tárgyalást a bíró az ügy megjelölésével nyitja meg, majd a megidézettek és az értesítettek számbavételét követően – amennyiben a tárgyalás megtartásának nincs akadálya – felhívja a tanúkat a tárgyalóterem elhagyására, az igazolatlan eltávozás következményeire való figyelmeztetés mellett.

(2) A bíró ismerteti a szabálysértési hatóság határozatának, valamint az ellene emelt kifogásnak a lényegét, a tárgyalás tartására irányuló kifejezett kérelmet, továbbá az iratok tartalmából mindazt, amit az ügy eldöntése szempontjából lényegesnek tart.

(3) Az eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint a szabálysértési hatóság képviselője az ismertetés kiegészítését kérhetik.
112. § (1) A bizonyítás felvételének sorrendjét és terjedelmét a bíró állapítja meg.

(2) A bizonyítási eljárást az eljárás alá vont személy meghallgatásával kell kezdeni. Amennyiben az eljárás alá vont személy nincs jelen a tárgyaláson és jelenléte nem kötelező, az üggyel kapcsolatos korábbi nyilatkozatát kell felolvasni.

(3) Az eljárás alá vont személyt – személyi adatai felvételét követően – figyelmeztetni kell, hogy nem köteles vallomást tenni, majd ezt követően a még meg nem hallgatott eljárás alá vont személyek távollétében kell meghallgatni.

(4) Az eljárás alá vont személy a tárgyalás rendjének zavarása nélkül a tárgyalás alatt is értekezhet képviselőjével.

(5) ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (16), módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 22.)) Ha az eljárás alá vont személy, a képviselő, illetve a sértett a tárgyaláson vagy azon kívül a kifogást visszavonja, a bíróság a szabálysértési ügy iratait visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. Ez esetben a szabálysértési hatóság határozata a visszavonás bejelentésének, illetve a bírósághoz érkezésének napján jogerőre emelkedik. Az eljárás alá vont személy képviselője kifogását csak az eljárás alá vont személy egyetértésével vonhatja vissza.
113. § (1) A szabálysértési hatóság képviselője és az eljárás alá vont személy képviselője az eljárás alá vont személyhez, a tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványokat terjeszthet elő.

(2) A bíróság a bizonyítási indítványok felől külön indokolás nélkül dönt, elutasításukat csak az ügydöntő végzésben kell indokolni.

(3) Ha a bizonyítás felvétele a tárgyaláson jelentős nehézségbe ütközne, a bíróság kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján jár el.

(4) Amennyiben a tárgyalás adataiból bűncselekmény elkövetésének gyanújára lehet következtetni, a bíróság az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséghez.
114. § (1) A bíróság az ügyet lehetőleg egy tárgyalási napon befejezi.

(2) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 23.)) Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítése miatt, vagy egyéb fontos okból szükséges, a bíró a tárgyalást legfeljebb tizenöt napra elnapolhatja. Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről felvett jegyzőkönyv lényegének ismertetésével kell kezdeni, feltéve, hogy az eljárás alá vont személy vagy a képviselője ezt szükségesnek tartja.

(3) Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíró a tárgyalást legfeljebb harminc napra elhalasztja, a tárgyalás új határnapját nyomban kitűzi.
115. § (1) Amennyiben a bizonyítási eljárást a bíróság befejezetté nyilvánította, először az eljárás alá vont személy, illetve a képviselője fejtheti ki álláspontját az ügy lényegéről, majd a sértett szólalhat fel.

(2) A nyilatkozatokat követően a bíróság zárt ülésen meghozza a végzését, amelyet nyomban nyilvánosan kihirdet.

 

 

93. A kifogás elbírálása tárgyában hozott ügydöntő végzés

116. § (1) A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát végzésében

a) hatályban tartja, ha a kifogás alaptalan,

b) az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja, ha a kifogásban olyan új tényt állítanak vagy olyan új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert,

c) megváltoztatja, ha a szabálysértési hatóság jogszabályt helytelenül alkalmazott.

(1a) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 152. §.)) A bíróság a 122. § (2) bekezdésében meghatározottak megfelelő alkalmazásával az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.

(2) A bíróság a kifogást elbíráló végzésében rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről.

(3) A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) ((Hat. kiv. h.: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 6.))

 

 

XVII. Fejezet
A SZABÁLYSÉRTÉSI ELZÁRÁSSAL IS BÜNTETHETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

 

94. Előkészítő eljárás

117. § (1) A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél kell megtenni. Ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt a feljelentést máshol tették, vagy ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértésről egyéb módon szereztek tudomást, a feljelentést, illetve az egyéb jelzést a rendőrséghez kell haladéktalanul továbbítani.

(2) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 153. § (1).)) A rendőrség a szabálysértési elzárással is büntethető – a 23. § (1) bekezdés b), illetve d) pontja kivételével – szabálysértés tényállásának felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása érdekében a bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat le. A rendőrség előkészítő eljárására a szabálysértési hatóság eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy azt harminc napon belül be kell fejezni, kivéve, ha az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv vezetője annak időtartamát újabb harminc nappal meghosszabbítja.

(3) A rendőrség az előkészítő eljárás során elrendelheti lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálását, ha alaposan feltehető, hogy az tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet. Az elrendelő határozatban meg kell jelölni azokat a bizonyítási eszközöket, amelyek megtalálására az intézkedés irányul. A határozatot az intézkedés megkezdése előtt az érintettel közölni kell. Végrehajtásától el kell tekinteni, ha a keresett dolgot az érintett előadja. Az intézkedés csak az érintett vagy képviselője jelenlétében hajtható végre.

(4) A (3) bekezdés rendelkezése alapján nem kutatható át közjegyzői és ügyvédi iroda, valamint egészségügyi intézmény.

(5) Az előkészítő eljárás befejezését követően a rendőrség az előkészítő eljárás során keletkezett iratokat, adatokat, megállapításokat tartalmazó jelentését – a (7) bekezdésben foglalt eseten kívül – haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(6) A rendőrség az (5) bekezdésben foglalt jelentésnek a bírósághoz történő megküldését megelőzően – az érték-egybefoglalás megállapíthatósága érdekében – ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt folyik-e másik előkészítő eljárás.

(7) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 153. § (2).)) Az előkészítő eljárás során az eljárás megszüntetésére a 83. §-ban, valamint a panasszal kapcsolatban a 98. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(8) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 153. § (3).)) Ha a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismeretlen, lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének megállapítása, valamint előállítása érdekében a bíróság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv a körözését rendelheti el. A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt. A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

 

 

95. A bíróság meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozata

118. § (1) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 24.)) Ha az előkészítő eljárás iratai alapján megállapítható, hogy a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy a tanú, sértett, szakértő meghallgatása nem szükséges, a bíróság határozatban büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz, illetve rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti döntését az előkészítő eljárásról készített jelentés megérkezését követő tizenöt napon belül, kizárólag a szabálysértési eljárás iratai és az előkészítő eljárásról szóló jelentés alapján meghozza.

(3) Ha az eljárás alá vont személy őrizetbe vételére került sor, az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye.

(4) Az (1) bekezdés alapján a bíróság nem szabhat ki közérdekű munka és szabálysértési elzárás büntetést.

(5) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 154. §.)) Az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetve az eljárás megszüntetéséről a bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján tárgyalás tartása nélkül is határozhat.
119. § (1) A 118. § (1) bekezdése szerinti döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, azonban az eljárás alá vont személy vagy képviselője annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti tárgyalás tartását.

(2) Az eljárás alá vont személy a kérelmet a tárgyalás megkezdéséig visszavonhatja, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha nem terjesztett volna elő kérelmet. Ha az eljárás alá vont személy nem kérte tárgyalás tartását, a döntés jogerőre emelkedik és végrehajtható.

(3) Ha az eljárás alá vont személy a tárgyaláson nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen, illetve az akadály felmerültekor haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta.
120. § (1) A bíróság tárgyalást tart, ha a 118. § (1) bekezdése szerinti döntésnek nincs helye, vagy ha az ügy elbírálása érdekében egyébként tárgyalás tartását tartja szükségesnek, továbbá, ha az eljárás alá vont személy vagy képviselője a 119. § (1) bekezdése szerint tárgyalás tartását kérte. Ez utóbbi esetben a bíróság a tárgyalásra az erre irányuló kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül idézést bocsát ki.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti tárgyalás során a szabálysértési tárgyalásra vonatkozó, e törvényben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) A bíróság, ha a rendelkezésére álló iratok alapján lehetséges, haladéktalanul határoz az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről.

(4) A bíróság, ha az iratok tartalma alapján nem lehetséges az ügy érdemi elbírálása, a tényállás tisztázása érdekében

a) meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, a feljelentőt, illetve más tanút,

b) felhívja a feljelentőt további adatok közlésére,

c) szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt,

d) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez vagy szereztet be,

e) külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján más szerveket adatok közlésére hív fel.

(5) ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (17).)) A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt, ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak, nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.

(6) A bíróság az így megállapított tényállás alapján végzéssel megszünteti a szabálysértési eljárást vagy megállapítja az eljárás alá vont személy felelősségét és büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz.

(7) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 155. §.)) Ha a bíróság a 118. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen előterjesztett tárgyalás tartására irányuló kérelem alapján tart tárgyalást, a (4) bekezdésben írt módon állapítja meg a tényállást. Döntésének megfelelően a 118. § (1) bekezdése szerinti határozatát hatályban tartja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti azzal, hogy a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel.

(8) A bíróság rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről és – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.
121. § (1) A bíróság tárgyaláson hozott végzésével szemben az eljárás alá vont személy és a képviselője, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, továbbá az előkészítő eljárást lefolytató szerv a végzés közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be.

(2) A fellebbezésben elő kell adni annak okát és célját. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a fellebbezés elbírálását nem lehet megtagadni.

(3) Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett fellebbezést a végzést hozó bíróság elutasítja.

(4) A bíróság az iratokat a fellebbezés beérkezését követő öt napon belül megküldi az illetékes törvényszéknek.
122. § (1) A törvényszék a fellebbezést annak kézhezvételétől számított harminc napon belül tanácsülésen bírálja el. Ennek során az eljárás alá vont személy terhére – az előkészítő eljárást lefolytató szerv által az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezés hiányában – nem szabhat ki, illetve nem alkalmazhat a megfellebbezett végzésben kiszabott büntetésnél, illetve alkalmazott intézkedésnél súlyosabbat.

(2) Az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami szabálysértési felelősségének megállapítására, szabálysértésének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedés alkalmazására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés kiszabására irányul.
123. § (1) ((Módosította: 2012. évi CCXI. tv. 85. § j).)) A törvényszék a járásbíróság végzését hatályban tartja, a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartásával megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, illetve az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja.

(1a) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 156. § (1).)) A törvényszék végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(2) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 156. § (2).)) A törvényszék határozatának kiadmányait kézbesíti és az ügy iratait határozatának kiadmányaival, valamint a határozat kézbesítésének napjáról adott tájékoztatással együtt visszaküldi a járásbíróságnak.

 

 

96. A bíróság elé állítás

124. § (1) A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt őrizetbe vett személyt a rendőrség a gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából a bíróság elé állítja.

(2) A rendőrség a bíróság elé állítás időpontjáról haladéktalanul értesíti a sértettet, valamint gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. A rendőrség közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.

(3) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 157. §.)) A rendőrség ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs meghatalmazott ügyvédje. Az ügyvéd kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de az eljárás alá vont személy – indokoltan, egy alkalommal – más ügyvéd kirendelését kérheti.

(4) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 157. §.)) A rendőrség az ügyvédet és a képviselőt a tárgyalás időpontjáról értesíti, gondoskodik továbbá arról, hogy az ügyet megismerhesse, illetve az eljárás alá vont személlyel a tárgyalás előtt érintkezhessen.
125. § (1) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 25.)) A tárgyaláson a rendőrség képviselője az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, ezt követően a feljelentést szóban terjeszti elő, valamint javaslatot tesz a büntetés mértékére.

(2) A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn, vagy az őrizetbe vételtől több mint hetvenkét óra telt el.

(3) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 26.)) Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a feljelentés előterjesztése után meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, illetve a tanúkat. Ezt követően végzéssel megszünteti a szabálysértési eljárást, vagy megállapítja az eljárás alá vont személy felelősségét és büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz, rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről és – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.

(4) A végzés kihirdetése után a rendőrség képviselője, az eljárás alá vont személy, a képviselője nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az ügydöntő határozattal szemben kíván-e fellebbezéssel élni.

(5) Ha a rendőrség képviselője, az eljárás alá vont személy, illetve a képviselője a szabálysértési elzárás kiszabásával szemben fellebbezést jelent be és a bíróság az őrizetet meghosszabbítja, a bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a törvényszékhez.

(6) A fellebbezésre vonatkozó nyilatkozatokat követően a bíróság a végzését nyomban írásba foglalja és kézbesíti az eljárás alá vont személynek, az eljárás alá vont személy képviselőjének, valamint a rendőrség képviselőjének.

(7) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 158. §.)) Ha az ügy áttételének nincs helye és a tárgyalás alapján ügydöntő végzés meghozatalára nincs lehetőség, a bíróság a bíróság elé állítás keretében folytatott eljárást befejezi, az eljárást a 120. §-ban foglalt szabályok szerint folytatja le és lehetőség szerint az új tárgyalásra nyomban határnapot tűz.
126. § A végzéssel szembeni fellebbezés elintézésére az e törvényben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a bíróság elé állítás eredményeként hozott végzés elleni fellebbezés esetében is azzal, hogy a törvényszék a határozatának egy kiadmányát közvetlenül megküldi az eljárást kezdeményező rendőrségnek.

 

 

96/A. A helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás

 

((Alcímet beiktatta a 2012. évi CCXI. törvénnyel módosított 2012. évi CXX. tv. 40. § (3).))
126/A. § ((Beiktatta a 2012. évi CCXI. törvénnyel módosított 2012. évi CXX. tv. 40. § (3).)) (1) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 159. §.)) A 39. § (2) bekezdés e) és, f), valamint h) és i) pontjában meghatározott személy szabálysértési elzárással is büntethető azon szabálysértések esetén, ahol a helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságra előállíthatja. Az előállításnak akkor van helye, ha a tárgyalás megtartásának nincsen akadálya. Előállítás esetén a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a feljelentést szóban előterjeszti, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a bíróságnak átadja, valamint javaslatot tesz a büntetés, intézkedés mértékére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, továbbá közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.

(3) A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az előállítás nem volt jogszerű. Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, akkor a 125. § (3) bekezdése szerint jár el.

(4) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 27.)) A végzés ellen az (1) bekezdésben meghatározott személy fellebbezéssel élhet.

 

 

XVIII. Fejezet
A PERÚJÍTÁS

 

 

97. A perújítás okai

127. § (1) A bíróság jogerős végzésével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha

a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy

aa) az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetve vele szemben lényegesen enyhébb jogkövetkezményt kell alkalmazni;

ab) a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt az elkövető felelősségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, illetve intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni;

b) az eljárás alá vont személlyel szemben ugyanazon cselekmény miatt több szabálysértési felelősséget megállapító végzést, vagy ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési és büntetőjogi felelősséget megállapító döntést hoztak;

c) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 28.)) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel, vagy az elkövetőt nem a valódi nevén vonták felelősségre;

d) az alapügyben a szabálysértési hatóság valamely tagja, illetve a bíróság a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte;

e) az elkövető által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el;

f) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 160. §.)) a bíróság szabálysértési elzárásra történt átváltoztató döntése jogszabályt sért.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha

a) a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárja ki és

b) e bűncselekmény a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság határozatát befolyásolta.

(3) Nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.

 

 

98. A perújítási kérelem

128. § (1) Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő

a) az elkövető,

b) az elkövető képviselője, kivéve, ha az elkövető ezt megtiltja,

c) a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője, gondozója.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által előterjesztett perújítási kérelem alapján a határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni.

(3) Az ügyész terjeszthet elő perújítási kérelmet, ha az elkövető által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el.

(4) A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ügyész jóváhagyásával terjeszthet elő perújítási kérelmet az elkövető terhére.

(5) A perújítási kérelmet az előterjesztő mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság a perújítás megengedhetősége kérdésében határozatot nem hozott.

 

 

99. A perújítási eljárás

129. § (1) A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A perújítási kérelemben meg kell jelölni a kérelem okát és bizonyítékait.

(2) A bíróság elutasítja az e törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az azonos jogosult által ismételten előterjesztett, vagy az elkésett kérelmet.
130. § (1) Ha a bíróság a perújítási kérelmet megalapozottnak találja, a perújítást elrendeli és az ügyet tárgyalásra tűzi ki, illetve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át, egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetve félbeszakíthatja.

(2) Ha a bíróság a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja. A végzést közölni kell azzal, aki a kérelmet előterjesztette.
131. § (1) A perújítás elrendelése esetén az eljárásra a szabálysértési tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket a perújítás jellegéből folyó értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elkövetőnek a tárgyalásra szóló idézéssel együtt a perújítási kérelmet és a perújítást elrendelő végzést is kézbesíteni kell, a tárgyaláson a perújítással megtámadott végzést és a perújítást elrendelő végzést kell ismertetni.
132. § (1) Ha a bíróság – a tárgyalás eredményétől függően – megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott végzést egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új végzést hoz, ha pedig a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja.

(2) Az elkövető javára előterjesztett perújítás alapján az alapügyben hozott jogerős végzést nem lehet az elkövető terhére megváltoztatni.

(3) A perújítás elrendelése ellen és a perújítás tárgyában hozott érdemi határozatok ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) A perújítás elutasítása ellen a perújítási kérelmet előterjesztő fellebbezhet. A fellebbezést a törvényszék a fellebbezés elbírálására vonatkozó szabályok szerint bírálja el azzal, hogy ha a fellebbezésnek helyt ad, akkor a megfellebbezett végzést hozó bíróságot utasítja a perújítás lefolytatására.
132/A. § ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 161. §.)) A szabálysértési elzárásra történt átváltoztatás esetén a 128-132. § szerinti perújításnak van helye, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás kezdeményezésére kizárólag az ügyész jogosult.

 

 

XIX. Fejezet

 

 

100. Eljárás az Alkotmánybíróság szabálysértési ügyet vagy szabálysértési ügyben alkalmazott jogszabályt érintő határozata alapján

133. § (1) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el.

(2) A XVIII. Fejezetben meghatározott szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) perújításnak a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelte után is helye van,

b) a perújítási kérelem csak az elkövető javára terjeszthető be,

c) a perújítási kérelmet az elkövető halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa is előterjeszthet,

d) az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a szabálysértési nyilvántartásban szerepel,

e) a bíróság a perújítási kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a perújítási kérelemben hivatkozott alkotmánybírósági döntés nem függ össze az alapüggyel,

f) a perújítás során hozott határozatban az elkövető szabálysértésért való felelősségét valamely cselekmény miatt a 6. § (6) bekezdésében meghatározott határidőre tekintet nélkül is meg lehet állapítani.

(3) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatával elbírált szabálysértési ügyben alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisítette, és ezért az – az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában – az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.

(4) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette, a megsemmisített bírósági határozatot hozó bíróság új eljárást folytat le.

(5) A (4) bekezdés szerinti új eljárást a XVIII. Fejezetben meghatározott szabályok alapján kell lefolytatni a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(6) A (4) bekezdés szerinti új eljárásban

a) az eljárás hivatalból indul,

b) a bíróság az ügyet az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el,

c) a 132. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása helyett a bíróság új határozatot hoz az ügyben azzal, hogy nem lehet a megsemmisített bírósági határozatban kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy az alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.

(7) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság határozatával együtt a szabálysértési hatóság azzal felülvizsgált határozatát is megsemmisítette, akkor újabb szabálysértési eljárás a megsemmisített határozatokkal elbírált cselekmény miatt nem indítható.

 

 

XIX/A. Fejezet
A KÁRTALANÍTÁS ÉS A VISSZAFIZETÉS

 

((Fejezetet beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 162. §.))
 

 

100/A. A kártalanítás

 

((Alcímet beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 162. §.))
133/A. § ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 162. §.)) (1) A bíróság jogerős döntése alapján letöltött szabálysértési elzárás büntetésért, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság jogerős döntése alapján elvégzett közérdekű munka büntetésért, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatás esetén annak végrehajtásáért, illetve közérdekű munkával történő megváltásáért az elkövetőnek kártalanítás jár, ha az Alkotmánybíróság határozata, a perújítás, az ügyészi felhívás, illetve indítvány, valamint a helyszíni bírságolás felülvizsgálata (a továbbiakban együtt: jogerős döntést követő felülvizsgálat) folytán az eljárást vele szemben megszüntették.

(2) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A kártalanítás a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé.

(4) Az elkövető a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül az eljáró bíróságnál, illetve szabálysértési hatóságnál terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, valamint az igényt megalapozó bizonyítékokat.

(6) Az elkövetőt kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő jellegéről a (4) bekezdés szerinti határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell.

(7) A bíróság, a szabálysértési hatóság a kérelmet a szabálysértési ügy irataival együtt, a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, az eljárás lefolytatása érdekében a kártalanítás elbírálására a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg.

(8) A kártalanítási igény elbírálása során a bíróság az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári perrendtartás szabályai szerint jár el. A perben felperesként az elkövető, alperesként az állam képviseletében a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter vesz részt.

(9) A kártalanítást az állam köteles megfizetni.

 

 

100/B. A visszafizetés

 

((Alcímet beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 162. §.))
133/B. § ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 162. §.)) (1) A pénzbírság, a helyszíni bírság és a szabálysértési költség címén megfizetett összeget a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal együtt az elkövetőnek vissza kell téríteni, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen az eljárást megszüntették, vagy a vele szemben hozott határozatot visszavonták, illetve módosították.

(2) A visszafizetést az eljárást megszüntető rendelkezést meghozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról döntést hozó helyszíni bírságot kiszabó szerv rendeli el.

 

 

XX. Fejezet

 

 

101. A fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések

134. § ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (18).)) (1) A fiatalkorúval szemben a szabálysértési eljárást az életkori sajátosságainak figyelembevételével és úgy kell lefolytatni, hogy elősegítse a fiatalkorúnak a törvények iránti tiszteletét. A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék.

(2) Ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag szabálysértési elzárás, közérdekű munka vagy pénzbírság kiszabására kerül sor, a meghallgatásától nem lehet eltekinteni.

(3) A fiatalkorú törvényes képviselőjét, gondozóját a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a fiatalkorú megjelenéséről gondoskodjék. Amennyiben a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság képviselőjét kell a fiatalkorú meghallgatásának időpontjáról értesíteni.

(4) A fiatalkorú meghallgatására a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor, kivéve, ha:

a) a törvényes képviselő a szabálysértést a fiatalkorúval együtt követte el, illetve az érdekei a fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek,

b) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van,

c) a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője. Ezekben az esetekben a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki. A tárgyaláson megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg.

(5) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 163. § (1).)) A fiatalkorú törvényes képviselője vagy gondozója részére a végzést, illetve határozatot kézbesíteni kell azzal, hogy a határozattal szemben jogorvoslattal élhet.

(6) Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú védelembe vételét kezdeményezheti az erre hatáskörrel rendelkező szervnél.

(7) Fiatalkorúval szemben a 102. § (1) bekezdése, valamint a 118. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján csak intézkedés alkalmazható.

(8) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 163. § (2).)) A tizennegyedik életévét be nem töltött, valamint fiatalkorú személyt törvényes képviselőjének jelenlétében és csak akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés benne nem kelt félelmet.

 

 

XXI. Fejezet

 

 

102. Becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések

135. § Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett szabálysértés miatt megindult eljárásban a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a cselekmény még nem évült el. Erről a jogáról a másik felet legkésőbb a meghallgatás kezdetekor tájékoztatni kell.
136. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személyt és a sértettet meghallgatásra megidézi, képviselőjüket értesíti. Ha az ügyben több sértett van, valamennyit meg kell idézni.

(2) Az idézésben a sértettet figyelmeztetni kell arra, hogy a kellő időben ki nem mentett távolmaradását a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni.

(3) A meghallgatás során a szabálysértési hatóság megkísérli az eljárás alá vont személy és a sértett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen marad, az általános szabályok szerint kell lefolytatni az eljárást.

(4) Ha az eljárás alá vont személy utólag magánindítványt terjeszt elő, a szabálysértési hatóság a sértettet eljárás alá vont személyként is meghallgatja.
137. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha a sértett

a) a meghallgatáson nem jelent meg és magát alapos okkal nem menti ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének változását nem jelentette be;

b) a magánindítványt visszavonta.

(2) Az (1) bekezdés esetében az utólag előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárást is meg kell szüntetni, feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a meghallgatás napjáig már lejárt.

 

 

HARMADIK RÉSZ
A VÉGREHAJTÁS

 

 

XXII. Fejezet
A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATÁNAK, ILLETVE A BÍRÓSÁG VÉGZÉSÉNEK VÉGREHAJTHATÓSÁGA

 

 

103. A határozat jogereje

138. § (1) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 164. §.)) A határozat, illetve a végzés jogerős

a) a közlése napján, ha ellene nincs helye jogorvoslatnak,

b) a jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő napon, ha ellene határidőben nem terjesztettek elő jogorvoslatot,

c) a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat esetén, a meghallgatás kérésére nyitva álló határidő leteltét követő napon, amennyiben az eljárás alá vont személy nem kéri meghallgatását,

d) a visszavonásról szóló nyilatkozat szabálysértési hatósághoz, illetve bírósághoz történő érkezésének napján, ha a jogosult a meghallgatás iránti kérelmet, a kifogást, a panaszt, illetve a fellebbezést visszavonja,

e) a lemondásról szóló nyilatkozat szabálysértési hatóság, illetve bíróság által történő kézhezvételének napján.

(2) A helyszíni bírság a tudomásulvétele napján jogerős.

 

 

104. A szabálysértési elzárás végrehajtása

139. § (1) A szabálysértési elzárást a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

(2) ((Hat. kiv. h.: 2012. évi CCXXIII. tv. 233. § (2) a).))

(3) A szabálysértési elzárás végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.

(4) ((Hat. kiv. h.: 2012. évi CCXXIII. tv. 233. § (2) a).))

(5) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 165. §.)) Ha az elkövető a felhívásban megjelölt határnapon a szabálysértési elzárás büntetés végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási intézetben nem jelent meg, és az elővezetése sem vezetett eredményre, a szabálysértési hatóság az elkövető kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítása céljából körözését rendeli el. A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
140. § (1) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 166. §.)) A szabálysértési elzárást kiszabó, illetve az átváltoztatásról rendelkező bíróság kérelemre, egészségi, családi vagy más fontos okból a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, valamint a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtását legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja. A kérelem előterjesztésének a szabálysértési elzárás megkezdésére előírt időpontig van helye.

(2) A halasztást elutasító végzés ellen az elkövető és képviselője, fiatalkorú esetén a törvényes képviselő is a végzés közlésétől számított három napon belül fellebbezhet. A fellebbezést a törvényszék a beérkezéstől számított három napon belül tanácsülésen bírálja el.

(3)-(5) ((Hat. kiv. h.: 2012. évi CCXXIII. tv. 233. § (2) b).))

 

 

105. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a szabálysértési költség, a rendbírság, valamint az okozott kár végrehajtása

141. § ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 167. §.)) (1) A pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni.

(2) A szabálysértési hatóságok által kiszabott pénzbírság, valamint a rendőrség, a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról a kiszabó szerv szabálysértési hatósága gondoskodik.

(3) A bíróság által kiszabott pénzbírság, szabálysértési költség, rendbírság befizetésének ellenőrzéséről és végrehajtásáról, a 39. § (2) bekezdés c)-i) pontjában meghatározottak által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.

(4) A bíróság az alkalmazott joghátrányokról, a jogerős határozat kiadmányának megküldésével értesíti a (3) bekezdésben meghatározott általános szabálysértési hatóságot.

(5) A helyszíni bírságot kiszabó szerv a nála keletkezett iratok megküldésével – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – akkor értesíti az elkövető lakóhelye szerinti általános szabálysértési hatóságot, ha a helyszíni bírság a kiszabását követő harmincötödik napon sem folyt be.

(6) Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított határidőn belül nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság a meg nem fizetett bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi

a) bíróság által kiszabott pénzbírság esetén annak a járásbíróságnak, amelyik az ügyben érdemi határozatot hozott,

b) egyéb esetekben a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróságnak.

(7) Ha az iratok alapján a bíróság az átváltoztatás törvényi feltételének hiányát állapítja meg, a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozott végzésével az átváltoztatást mellőzi, ha pedig az alapeljárásban vagy a végrehajtás során törvénysértés merült fel, végzésében egyúttal a (13) bekezdés d), illetve e) pontjában foglaltak szerint rendelkezik.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye, a bíróság a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásáról az iratok bíróságra érkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt. A bíróság e végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(9) A bíróság az iratok bíróságra érkezésétől számított öt napon belül végzést hoz, amelyben közli az elkövetővel az átváltoztatás iránti indítvány tényét, egyúttal az önkéntes megfizetés teljesítése érdekében

a) tájékoztathatja az elkövetőt az átváltoztatásra vonatkozó szabályokról és arról, hogy a meg nem fizetett bírságot hány nap szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni,

b) tájékoztathatja az elkövetőt arról, hogy mely esetekben nincs helye az átváltoztatásnak,

c) felhívhatja az elkövetőt az esetleges átváltoztatást kizáró ok nyolc napon belül történő bejelentésére,

d) felhívhatja az elkövetőt annak nyolc napon belül történő bejelentésére, hogy az ügyben tárgyalás tartását kéri-e, egyben figyelmezteti, hogy tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában a bíróság az átváltoztatásról tárgyalás tartása nélkül határoz.

(10) A (9) bekezdés d) pontjában meghatározott határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének nincs helye.

(11) A bíróság (9) bekezdésben foglalt végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(12) Ha az elkövető tárgyalás tartását kéri, vagy a bíróság azt más okból szükségesnek tartja, a bíróság az elzárásra átváltozatásról tárgyaláson dönt, egyébként az ügyet a (14) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával tárgyalás tartása nélkül bírálja el.

(13) A tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bíróság az elkövetőt és képviselőjét a tárgyalásról értesíti, ha az értesítettek szabályszerű értesítés ellenére nem jelentek meg, a tárgyalást távollétükben is meg kell tartani, erre az érintetteket az értesítésben figyelmeztetni kell,

b) a tárgyalás elmulasztása esetén az igazolási kérelmet az elmulasztott tárgyalási naptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni, e határidő elmulasztása jogvesztő,

c) a bíró a tárgyaláson az iratokat a szükséges mértékben ismerteti, az iratok ismertetésétől az elkövető és a képviselője kérelmére eltekinthet,

d) a bíróság megvizsgálja a végrehajtási eljárás törvényességét, és ha a végrehajtás során törvénysértés merült fel, a végrehajtó szervet a végrehajtási eljárás folytatására utasítja,

e) ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során azt észleli, hogy a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetve új határozat meghozatalára kötelezi, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy által jogszabálysértően kiszabott helyszíni bírságot hatályon kívül helyezi,

f) a bíróság meghallgatja az elkövetőt a pénzbírság meg nem fizetésének körülményeiről és a pénzbírság végrehajtásának törvényességét érintő körülményekről,

g) a szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak,

h) a bíróság az ügy elbírálását követően az ügy iratait és indokolt határozatának egy kiadmányát visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.

(14) Ha az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot, illetve a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak a még le nem töltött napoknak megfelelő összegét igazoltan megfizeti,

a) a szabálysértési elzárás nem foganatosítható, illetve

b) a szabálysértési elzárás foganatosítását követően az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani.

(15) A szabálysértési elzárás letöltéséről, illetőleg az azonnali szabadításról a büntetésvégrehajtási intézet a szabálysértési hatóságot haladéktalanul értesíti.

(16) Ha a szabálysértési költséget, a rendbírságot az arra kötelezett határidőn belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, az okozott kár értékének megtérítését pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint kérelmezheti a károsult.

(17) Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, ha nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, valamint közérdekű munkával sem váltotta azt meg.
142. § ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (20).)) (1) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 168. § (1).)) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság – gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével – közérdekű munkával történő megváltása érdekében az elkövető – a 10. § a) és b) pontjában meghatározott esetek kivételével – a pénzbírság befizetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő harmadik munkanapig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. Ennek elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot – a 141. § (17) bekezdés kivételével – szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.

(2) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik. Az állami foglalkoztatási szerv a 144. § (4) és (8) bekezdésében foglaltak szerint köteles az elkövető részére közérdekű munkát – a nyilvántartása alapján – felajánlani.

(3) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.

(4) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 168. § (2).)) Az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a 141. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott hatóságot

a) arról, ha az elkövető a munkakötelezettségének nem vagy részben tesz eleget, a teljesített munkaórák megjelölésével, valamint

b) arról, hogy az elkövető a foglalkoztathatósági szakvéleményt határidőben nem adta le.

(5) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 168. § (2).)) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka nyolcszáz forintnak felel meg.

(6) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 168. § (2).)) A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén az elkövető saját költségén, a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bemutatni.
143. § (1) A szabálysértési hatóság a pénzbírság és a szabálysértési költség megfizetésére a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre egy alkalommal legfeljebb hat havi halasztást adhat vagy engedélyezheti a pénzbírság, a szabálysértési költség legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A halasztás, illetve a részletfizetés tárgyában hozott határozat ellen nincsen helye jogorvoslatnak.

(2) A halasztás határidejének elmulasztása esetén a pénzbírságot, a szabálysértési költséget, illetve meg nem fizetett részét az e törvényben írtak szerint kell végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor az egész pénzbírság, szabálysértési költség, illetve az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékes. Ennek elmulasztása esetén a pénzbírságot, a szabálysértési költséget, illetve meg nem fizetett részét az e törvényben írtak szerint kell végrehajtani.

(3) A bíróság által kiszabott pénzbírság vonatkozásában az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakat az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság végzi.

 

 

106. A közérdekű munka végrehajtása

144. § ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (21), módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 29.)) (1) A közérdekű munka végrehajtásában az állami foglalkoztatási szerv közreműködik.

(2) A bíróság által kiszabott közérdekű munkát az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv hajtja végre.

(3) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 169. §.)) Ha az elkövető munkakötelezettségének nem tesz eleget, illetve a foglalkoztathatósági szakvéleményt határidőre nem mutatja be, a közérdekű munkát a bíróság szabálysértési elzárás büntetésre változtatja át, a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása iránti eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával.

(4) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 30.)) A közérdekű munka végrehajtása érdekében az állami foglalkoztatási szerv elsősorban az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település területén működő, vagy olyan közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet jelöl ki, amelynek a megközelítése – az elkövető lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől – tömegközlekedési eszközzel az egy órát nem haladja meg. A közérdekű munka végrehajtása során az állami foglalkoztatási szerv – a foglalkoztathatósági szakvélemény figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével – foglalkoztatót jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül.

(4a) ((Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. tv. 215. §.)) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahely kijelölésekor figyelembe veszi, hogy a foglalkoztatót a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) alapján közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként kijelölték-e.

(4b) ((Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. tv. 215. §.)) Ha az állami foglalkoztatási szervet a pártfogó felügyelő a Bv. tvr. 64. § (1) bekezdése alapján értesítette arról, hogy a 144/A. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban is szereplő foglalkoztatót közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként jelölte ki, és a 144/A. § (2) bekezdés c) pontja alapján a foglalkoztatónál több elkövető nem állítható munkába, a foglalkoztatót a (4) bekezdés alapján közérdekű munka végrehajtásának helyéül nem lehet kijelölni.

(5) A kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget.

(6) A közérdekű munka végzésére szolgáló munkahely kijelölése során az állami foglalkoztatási szerv figyelembe veszi a településen rendelkezésre álló, közfoglalkoztatottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek munkaerőigényét is.

(7) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi.

(8) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 31.)) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elkövető a jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény alapján előreláthatóan képes elvégezni.

(9) Az állami foglalkoztatási szerv a szabálysértési hatóságot a 142. § (4) bekezdése szerinti esetekben értesíti.

(10) Közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető köteles a határozat jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni.

 

 

106/A. A közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartása

 

((Alcímet beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (22).))
144/A. § ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (22), módosította: 2012. évi CXVII. tv. 127. § a).)) (1) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatókról, valamint a közérdekű munkával sújtott és a 142. § (1) bekezdése alapján közérdekű munkát vállalt elkövetőkről, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján a közösségellenes magatartás miatt kiszabott, meg nem fizetett közigazgatási bírságot közérdekű munkával megváltó természetes személy elkövetőkről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás).

(2) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 170. §.)) A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztató megnevezésére, elérhetőségére,

b) a közérdekű munka jellegére (FEOR), a munkakör megnevezésére, leírására, a foglalkoztatónak a közérdekű munkával érintett tevékenységére (TEÁOR),

c) a foglalkoztató által igényelt létszámra,

d) a munkavégzés helyére,

e) a munkavégzés napi időtartamára (tól-ig),

f) a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékére,

g) az arra vonatkozó adatokra, hogy a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon végezhető-e,

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számára, valamint

i) a munka végzéséhez szükséges iskolai végzettségre, szakképesítésre

vonatkozó adatokat.

(2a) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 170. §.)) A foglalkoztatói nyilvántartás közérdekű munka végrehajtására jelentkező elkövető vonatkozásában tartalmazza

a) az elkövető 151. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyazonosítására,

b) a kiszabott vagy a 142. § (1) bekezdése szerint vállalt közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

c) a (2) bekezdés e)-g) pontokban foglaltak meghatározására,

d) az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

e) az elkövető iskolai végzettségére, szakképesítésére,

f) a foglalkoztathatósági szakvélemény szerint korlátozó, illetve kizáró tényezőkre,

g) a halasztás kezdetére és végére, valamint

h) a félbeszakítás kezdetére és végére

vonatkozó adatokat.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)-i) pontjában foglalt adatokat a honlapján közzéteszi.

(4) ((Módosította: 2012. évi CXVII. tv. 127. § b), 2013. évi XCIII. tv. 187. § 32.)) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) és (2a) bekezdésben foglalt adatokat a határozat és a helyszíni bírság jogerőre emelkedésétől számított két évig kezeli.

(5) A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatóként

a) a helyi önkormányzat, valamint az önkormányzati társulás,

b) a költségvetési szerv,

c) az állami, az önkormányzati fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény,

d) ((Módosította: 2013. évi CXXXIII. tv. 154. § a).)) az egyházi intézmény, valamint

e) a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdés f)-j) pontjában meghatározott közfoglalkoztató

vehető nyilvántartásba.

(6) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 33.)) Az (5) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott foglalkoztatók kötelesek bejelenteni, az (5) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott foglalkoztatók bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére a (2) bekezdés a)-i) pontjaiban foglalt adatokat.

(6a) ((Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. tv. 216. §.)) Az állami foglalkoztatási szerv a pártfogó felügyelő Bv. tvr. 64. § (1) bekezdése szerinti értesítése alapján, a munkahely kijelölésének megfelelően haladéktalanul módosítja a foglalkoztatói nyilvántartásban nyilvántartott adatokat.”

(7) A foglalkoztatói nyilvántartásból a 157. § (1) bekezdésében meghatározott szervek, az ott meghatározott célból jogosultak adatot átvenni.

 

 

107. A járművezetéstől eltiltás végrehajtása

145. § A járművezetéstől eltiltást a külön jogszabály szerint meghatározott hatóság hajtja végre.

 

 

108. Elkobzás végrehajtása

146. § Az elkobzást a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglaltak szerint kell végrehajtani.

 

 

109. Méltányosság

147. § (1) Az elkövető – beleegyezése esetében képviselője is – méltányossági kérelmet nyújthat be a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság által kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés elengedése, illetve mérséklése iránt. Az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkobzást elszenvedő is előterjeszthet méltányossági kérelmet.

(2) A kérelmet a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni.

(3) ((Módosította: 2012. évi XXXI. tv. 28. § 6.)) A méltányossági kérelem elbírálása – a bíróság által kiszabott büntetés kivételével – a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.

(4) ((Módosította: 2012. évi XXXI. tv. 28. § 6.)) Ha az elkövetővel szemben a bíróság szabálysértési elzárás büntetést, közérdekű munkát vagy pénzbírságot szabott ki – ide nem értve a pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárást -, a méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja.

(5) A méltányossági kérelmet az ügyben érdemi határozatot hozó bíróságnál, vagy a határozatot hozó szabálysértési hatóságnál kell előterjeszteni, amely a kérelmet az ügy irataival együtt soron kívül felterjeszti a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterhez.

(5a) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 171. §.)) Ha a méltányossági kérelem elbírálásához szükséges, úgy a méltányossági kérelmet elbíráló szerv, illetve a köztársasági elnök által gyakorolt elbírálás esetén az előkészítést végző szerv a kérelem alátámasztását igazoló iratokat beszerzi, valamint a személyi körülmények tisztázásához szükséges adatok feltárására az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kérheti fel.

(5b) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 171. §.)) A már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt méltányossági kérelem nem nyújtható be.

(6) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 34.)) A szabálysértési elzárás elengedése vagy mérséklése iránti kérelem esetén legfeljebb a köztársasági elnök döntéséig a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter is elhalaszthatja, illetve félbeszakíthatja a szabálysértési elzárás végrehajtását.

(7) A méltányossági kérelmet a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha annak tartalmával nem ért egyet.

(8) A méltányossági döntésről az értesítést az elkövetőnek az (5) bekezdésben meghatározott szabálysértési hatóság, illetve bíróság kézbesíti.

(9) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter akkor gyakorolhat méltányosságot, ha az ügyet érdemben elbíráló döntés jogerőre emelkedését követően olyan, az ügy elbírálása során nem ismert körülmény merül fel, amely miatt a jogkövetkezmény végrehajtása az elkövető számára a méltányosság gyakorlása nélkül az e törvényben írtakkal össze nem egyeztethető hátrányt okozna.

(10) A bíróság hivatalból vagy kérelemre egy ízben elrendelheti határozata végrehajtásának felfüggesztését, ha

a) a rendelkezésre álló adatok alapján annak megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ezt különleges méltánylást igénylő körülmény indokolja, legfeljebb harminc napra,

b) a jogerős határozatával szemben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, annak befejezéséig.

(11) Az Alkotmánybíróság felhívására a bíróság határozata végrehajtását felfüggeszti, melyről értesíti az Alkotmánybíróságot, úgyszintén értesíti a (10) bekezdés b) pontja esetén. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
148. § Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik, a végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthető.

 

 

110. Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség

149. § A külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személy szabálysértési ügyében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megkeresése alapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére vagy – ha a külön törvény ilyet meghatároz – az arra való javaslat megtételére jogosult személyhez, illetve szervhez.

 

 

NEGYEDIK RÉSZ
A SZABÁLYSÉRTÉSI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER

 

 

111. A szabálysértési nyilvántartási rendszer

150. § (1) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 35.)) A szabálysértési nyilvántartási rendszer a személyazonosító adatok nyilvántartásából, a szabálysértési nyilvántartásokból, valamint a szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásából áll.

(2) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 36.)) A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező szabálysértési nyilvántartások közhiteles, hatósági nyilvántartások. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabálysértési nyilvántartási rendszer vezetésével kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott, míg az elektronikus kapcsolattartás formájára és módjára vonatkozó rendelkezéseit az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(3) A szabálysértési nyilvántartási rendszer tekintetében az adatkezelői feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartó szerv) látja el. A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.

(4) A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező nyilvántartások törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.

(5) ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (23).)) A nyilvántartott személy személyazonosító adatait a szabálysértési nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus azonosító (a továbbiakban: kapcsolati kód) rendeli hozzá a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adataihoz.

 

 

112. A személyazonosító adatok nyilvántartásának tartalma

151. § (1) A személyazonosító adatok nyilvántartásának célja azon személyek azonosítása, akikről a szabálysértési nyilvántartások adatot tartalmaznak.

(2) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 172. § (1).)) A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza

a) a nyilvántartott

aa) családi nevét és utónevét (neveit),

ab) születési családi és utónevét (utóneveit), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét (neveit),

ac) nemét,

ad) születési helyét és idejét,

ae) anyja születési családi és utónevét (utóneveit), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét (neveit),

af) személyi azonosítóját, külföldi személy esetén tartózkodásra jogosító igazolvány vagy útlevél számát,

ag) állampolgárságát, hontalanságát,

ah) lakcímét és értesítési címét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét, értesítési címét (címeit),

b) a kapcsolati kódot, valamint

c) a nyilvántartott elhalálozásának tényét és időpontját.

(3) A szabálysértési nyilvántartó szerv a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nyilvántartásba vételekor kapcsolati kódot képez.

(4) A szabálysértési nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő adatokat addig kezeli, amíg a nyilvántartott adatai a szabálysértési nyilvántartásokban szerepelnek.

(5) A szabálysértési nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő adatokat – azok változásának nyomon követése céljából – az adatok bejegyzésekor, módosításakor vagy javításakor, valamint az adatigénylés alapján vagy a kérelmező saját adatairól történő adattovábbítást megelőzően, elektronikus úton összehasonlítja

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal,

b) az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.

(6) Az adatváltozást az adategyeztetés után a személyazonosító adatok nyilvántartásában haladéktalanul át kell vezetni.

(7) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 172. § (2).)) A személyazonosító adatok nyilvántartása számára a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az a szerv közli, amely a szabálysértési nyilvántartások tekintetében adatközlésre köteles.

 

 

113. A szabálysértési nyilvántartások tagozódása

152. § (1) A szabálysértési nyilvántartások

a) a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása,

b) a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása,

c) ((Hat. kiv. h.: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 7.))

(2) A szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatok kezelésének a célja a szabálysértési eljárás gyors lefolytatása, a szabálysértési végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, valamint mások jogainak és biztonságának védelme.

 

 

114. A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása

153. § ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 173. §.)) (1) A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában annak a személynek az adatait kell nyilvántartani, akit a szabálysértési hatóság vagy a bíróság szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztalt, vagy akivel szemben helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy – a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével – helyszíni bírságot szabott ki.

(2) A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős döntésében megállapított szabálysértés megnevezését, elkövetésének helyét, idejét, valamint annak tényét, hogy a szabálysértés kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal vagy helyszíni bírsággal sújtandó, közlekedési szabálysértés esetén az arra vonatkozó adatot, hogy a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követték el,

c) az eljárt szabálysértési hatóság, első- és másodfokon eljárt bíróság, valamint perújítás során eljáró bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,

d) a kiszabott büntetés nemét és mértékét, valamint beszámításokkal csökkentett mértékét,

e) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, járművezetéstől eltiltás esetén a járműkategóriát és járműfajtát, sportrendezvények látogatásától történő kitiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését, kereskedelmi helyiségek látogatásától történő kitiltás esetén a kereskedelmi létesítmény megnevezését, vagy egyéb helyszínt,

f) a kiszabott pénzbírság megfizetése esetén annak tényét és időpontját,

g) a pénzbírság, a helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munkára jelentkezés időpontját,

h) a pénzbírság, helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka időtartamát, teljesítésének kezdő és befejező időpontját, vagy nem teljesítésének tényét,

i) a pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának tényét, az e tényt megállapító bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, valamint a szabálysértési elzárás tartamát,

j) a kiszabott büntetés, alkalmazott intézkedés elengedésének, illetve mérséklésének tényét, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,

k) a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás elhalasztásának vagy félbeszakításának tényét, az erről szóló határozat számát és keltét,

l) a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás előjegyzett kezdő és utolsó napját, tényleges kezdő és utolsó napját, illetve az azonnali szabadítás elrendelésének az időpontját,

m) a közérdekű munka büntetésre jelentkezés időpontját, teljesítésének kezdő és befejező időpontját, vagy nem teljesítésének tényét,

n) a közérdekű munka szabálysértési elzárásra átváltoztatásának tényét, az e tényt megállapító bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, valamint a szabálysértési elzárás tartamát,

o) a helyszíni bírság – kivéve a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság – kiszabása esetén

oa) a helyszíni bírság kiszabására jogosult megnevezését,

ob) a döntés számát és keltét,

oc) a helyszíni bírság összegét,

od) a helyszíni bírság megfizetése esetén annak tényét és időpontját,

oe) az elkövetett szabálysértés megnevezését, az elkövetés helyét és idejét, valamint kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű bírság tényét.

(3) A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti:

a) a bíróság az előtte indult szabálysértési eljárásokban a (2) bekezdés b)-e), i) és n) pontok esetén,

b) a szabálysértési hatóság a (2) bekezdés b)-f), i) és n) pontok esetén,

c) a (2) bekezdés j) pontja esetén a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter,

d) a (2) bekezdés k) pontja esetén az engedélyező szerv,

e) a (2) bekezdés l) pontja esetén a büntetés-végrehajtási intézet,

f) a (2) bekezdés o) pontja esetén az a szerv vagy személy, amelyik vagy aki a helyszíni bírságot kiszabta,

g) a (2) bekezdés g), h) és m) pontja esetén az állami foglalkoztatási szerv.

(4) Ha

a) az Alkotmánybíróság határozata,

b) a perújítás,

c) az ügyészi felhívás, illetve indítvány, valamint

d) a helyszíni bírságolás felülvizsgálata

eredményeként a jogerős határozat megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére kerül sor, a döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy közli azokat az adatokat, amelyek eltérnek a 153. § (2) bekezdés alapján közölt adatoktól.

(5) A (3) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott adatokat az előkészítő eljárást lefolytató szerv vagy a szabálysértési hatóság is közölheti.

 

 

115. A szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása

154. § (1) A szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben szabálysértési eljárás indult.

(2) ((Felvezető szöveget módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 37.)) A szabálysértési eljárás – ideértve az előkészítő eljárást, a perújítást – hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló szabálysértés gyanú szerinti

ba) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 38.)) megnevezését, tulajdon elleni szabálysértés esetén az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány mértékét,

bb) elkövetési helyét, idejét,

c) a szabálysértési eljárás megindításának időpontját,

d) a szabálysértési ügy iktatószámát,

e) a szabálysértési ügyek egyesítésének, elkülönítésének tényét,

f) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 39.)) az eljáró bíróság, szabálysértési hatóság megnevezését, áttétel esetén az eljáró szervet és az áttétel időpontját,

g) a nyilvántartottal szemben elrendelt elővezetés, illetve őrizet tényét, az őrizet tartamát,

h) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 40.)) a szabálysértési eljárás felfüggesztésének tényét, időpontját, a felfüggesztett szabálysértési eljárás továbbfolytatásának időpontját, továbbá

i) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 41.)) a szabálysértési eljárás megszüntetésének tényét, időpontját.

(3) A szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartása számára, jogszabályban meghatározott formában és módon, adatot az a szabálysértési hatóság, valamint bíróság közöl, amely előtt a szabálysértési eljárás folyamatban van.

 

 

115/A. A személyazonosító adatok nyilvántartásában és a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatok kezelési ideje és törlése

 

((Alcímet beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 174. §.))

155. § (1) A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásába felvett adatokat a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított három évig kezeli.

(2) A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

(3) Törölni kell a szabálysértési nyilvántartásokból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartási idő eltelt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott időpontban törölni kell az érintett adatait a személyazonosító adatok nyilvántartásából is.

(5) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek ügyében az Alkotmánybíróság a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette. Az ezzel kapcsolatos adatokat a megsemmisített jogerős bírósági határozatot hozó bíróság küldi meg a szabálysértési nyilvántartás részére.
156. § Ha az érintett adatait a szabálysértési eljárás alatt állók nyilvántartásából e törvény szerint törlik, a törölt adatok közül azokat az adatokat, amelyeknek a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásba való felvételéhez előírt feltételek bekövetkeztek, átmeneti adatállományba kell helyezni úgy, hogy a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásával a kapcsolat ne legyen helyreállítható. A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásába az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell felvenni és az adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell.

 

 

115/B. A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása

 

((Alcímet beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 175. §.))
156/A. § ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 175. §.)) (1) A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásának célja a szabálysértési nyilvántartó szerv, az adatközlésre kötelezettek, az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) történő adatátvételre jogosultak, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő adatigénylésre jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

(2) A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza a szabálysértési nyilvántartó szerv, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szervek, a közvetlen hozzáféréssel történő adatigénylésre jogosult szervek, valamint az adatközlésre kötelezett szervek

a) megnevezését,

b) levelezési címét,

c) telefonszámát,

d) telefaxszámát,

e) elektronikus levélcímét,

f) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

g) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy)

ga) családi és utónevét (neveit),

gb) személyi azonosítóját,

gc) beosztását,

gd) szervezeti egységét,

ge) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

gf) egyedi azonosítóit.

(3) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét a szabálysértési nyilvántartó szerv, a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a nyomozó hatóság közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétellel jogosult átvenni.

(4) A szabálysértési nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell megőrizni.
156/B. § ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 175. §.)) (1) A szabálysértési nyilvántartási rendszerbe történő adatközléshez, a szabálysértési nyilvántartási rendszerhez történő közvetlen hozzáférés gyakorlásához, valamint a szabálysértési nyilvántartási rendszerből közvetlen hozzáféréssel történő adatigényléshez szükséges egyedi azonosítókat az adatközlésre kötelezett szerv, a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv, valamint az közvetlen hozzáféréssel történő adatigénylésre jogosult szerv a szabálysértési nyilvántartó szervhez benyújtott kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.

(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 156/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában és g) pont ga)-ge) alpontjában meghatározott adatokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról az adatközlésre kötelezett szerv, a közvetlen hozzáférés igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szerv – az adatváltozást követő három munkanapon belül – értesíti a szabálysértési nyilvántartó szervet.
156/C. § ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 175. §.)) A szabálysértési nyilvántartó szerv az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja

a) az adatközlésre kötelezett szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az adatközlési kötelezettség teljesítéséhez szükséges technikai ismeretekről,

b) a közvetlen hozzáférésre jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint a közvetlen hozzáférés gyakorlásához szükséges technikai ismeretekről,

c) a közvetlen hozzáféréssel történő adatigénylésre jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigényléshez szükséges technikai ismeretekről.

 

 

116. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel a szabálysértési nyilvántartásokból

157. § (1) ((Felvezető szöveget megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 176. § (1), módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 42.)) A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni

a) a bíróság, a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából,

b) az ügyészség, az ügyész szabálysértési eljárásban történő részvételével összefüggő feladatok ellátása érdekében,

c) a rendőrség, az e törvényben foglalt feladatai ellátása, valamint törvényben meghatározott engedélyezési eljárás során az engedély kiadása feltételeinek a megállapítása, továbbá a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából,

d) ((Módosította: 2012. évi XXXI. tv. 28. § 11., 2013. évi XCIII. tv. 187. § 43.)) a szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy, az állami foglalkoztatási szerv, valamint a büntetés-végrehajtási szerv az e törvényben foglalt feladataik ellátása céljából,

e) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 176. § (2).)) a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság büntetőeljárás lefolytatása céljából,

f) a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetbiztonsági ellenőrzés céljából, valamint

g) ((Hat. kiv. h.: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 8.))

(2) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 176. § (3).)) A szabálysértési nyilvántartó szerv

a) a sportrendezvényről történő kitiltás hatálya alatt álló személy családi és utónevére, születési helyére és idejére, valamint anyja születési családi és utónevére,

b) a kitiltás tényére és mértékére, valamint

c) a kitiltással érintett sportlétesítmény megnevezésére, valamint sportrendezvények körére vonatkozó adatokat, amelyre a kitiltás hatálya kiterjed

a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás részére továbbítja.

(3) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 176. § (3).)) A szabálysértési nyilvántartó szerv

a) a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről kitiltás hatálya alatt álló személy családi és utónevére, születési helyére és idejére, anyja születési családi és utónevére,

b) a kitiltás tényére és mértékére, valamint

c) a kitiltással érintett kereskedelmi létesítmény megnevezésére vagy egyéb helyszínére vonatkozó adatokat

a kitiltással érintett kereskedelmi létesítmény, illetve kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszín ellenőrzésére jogosult szerv részére átadhatja.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben felsoroltakon kívül a szabálysértési nyilvántartásokból adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít a szabálysértési nyilvántartások adatainak megismerésére.

(5) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (25).)) A 39. § (2) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy esetében – amennyiben számukra a közvetlen elektronikus úton történő hozzáférés feltételei nem adottak – az (1) bekezdés d) pontja szerinti közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétel keretében az adatok átvétele rövid úton is végezhető.

 

 

117. A szabálysértési nyilvántartásokból közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel feltételei

158-159. § ((Hat. kiv. h.: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 9.))
160. § (1) A közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel teljesítéséhez meg kell jelölni:

a) a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv megnevezését,

b) a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,

c) a közvetlen hozzáférés célját jogalapját,

d) ((Megállapította: 2013. évi XCIII. tv. 177. §.)) a közvetlen hozzáféréssel érintett, a szabálysértési nyilvántartási rendszerben nyilvántartott személynek a 151. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatkörből legalább

da) az aa), ab), ad), ae), vagy

db) az ab) és af), vagy

dc) az aa) és af) alpontok szerinti adatokat.

(2) A szabálysértési nyilvántartó szerv a közvetlen hozzáférést gyakorló szerv részére haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja azokat az adatokat, amelyek tekintetében a közvetlen hozzáférésre való jogosultság fennáll, ezzel egyidejűleg adatvédelmi záradékban hívja fel a figyelmet az adatok jogszerű felhasználásának követelményére.

(3) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (26).)) A 157. § (5) bekezdése szerinti esetben az adatokat a szabálysértési nyilvántartó szerv – az adathozzáféréshez való jogosultság ellenőrzését követően – telefonon továbbítja, ilyen esetben szóban hívja fel a figyelmet az adatok jogszerű felhasználásának követelményére.

 

 

118. A szabálysértési nyilvántartásokból adatigénylés alapján történő adattovábbítás követelményei

161. § (1) A szabálysértési nyilvántartó szerv adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot a szabálysértési nyilvántartásokból, amely adatigénylő tekintetében törvény

a) az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával, valamint

b) az adatoknak a szabálysértési nyilvántartásokból a szabálysértési nyilvántartó szerv adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé tételével

előírja.

(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik

aa) a családi és utónevét (utóneveit),

ab) a születési családi és utónevét (utóneveit),

ac) a születési helyét és idejét,

ad) az anyja születési családi és utónevét,

ae) az állampolgárságát,

af) ((Hat. kiv. h.: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 10.))

b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.

(3) ((Beiktatta: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (27).)) A szabálysértési nyilvántartó szerv az érintett kérelmére a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában, valamint a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokra tekintettel, a kérelemben megjelölt körben, célra hatósági bizonyítványt állít ki.

(4) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 178. §.)) A szabálysértési nyilvántartó szerv az adatigénylésben megjelölt személy adatait kizárólag akkor továbbítja, ha a kérelemben megjelölt személy egyértelműen azonosítható.

(5) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 178. §.)) A szabálysértési nyilvántartásokból adatigénylés alapján történő adattovábbításra jogosultak a technikai feltételek megléte esetén kérelmüket közvetlen hozzáférés útján is előterjeszthetik.

(6) ((Beiktatta: 2013. évi XCIII. tv. 178. §.)) A közvetlen hozzáférés útján előterjesztett adatigénylésre az adatokat a szabálysértési nyilvántartó szerv elektronikus úton továbbítja. A közvetlen hozzáférés útján előterjesztett adatigénylésre a 160. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

 

 

119. A szabálysértési nyilvántartásokból adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbítás biztosításának általános követelményei

162. § (1) A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési nyilvántartásokból

a) az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat – törvény rendelkezése alapján – akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította, valamint

b) e törvény rendelkezése alapján adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.

(2) Közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv – a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul – értesíti a szabálysértési nyilvántartó szervet.

(4) Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.
163. § Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a szabálysértési nyilvántartásokba a szabálysértési nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.
164. § ((Megállapította: 2012. évi XXXI. tv. 1. § (23).)) (1) A szabálysértési eljárásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.

(2) A szabálysértés miatt eljáró hatóságok, a bíróságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosultak a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter által rendeletben meghatározottak szerint végzik a szabálysértési statisztikai adatok gyűjtését és szolgáltatását.

 

 

120. Adattovábbítási nyilvántartás

165. § (1) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 44.)) A szabálysértési nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmazza az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját és az adattovábbítás célját is.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a szabálysértési nyilvántartó szerv vezeti.

(3) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.

(4) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 11.)) Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.

(5) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül

a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

b) bűncselekmény gyanúja esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság és az ügyész,

c) az adattovábbításban érintett szabálysértési hatóság vezetője,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e) ((Hat. kiv. h.: 2013. évi XCIII. tv. 188. § 12.))

(6) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

 

 

ÖTÖDIK RÉSZ
EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK

 

 

XXIII. Fejezet
SZABÁLYSÉRTÉSI ELZÁRÁSSAL IS BÜNTETHETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK

[...]

 

 

130/A. Hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás

 

((Alcímet beiktatta: 2012. évi CCXXIII. tv. 218. §.))
175/A. § ((Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. tv. 218. §.)) Az a vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el.
[...]

 

 

137. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés

183. § (1) Aki

a) a lőfegyver vagy lőszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására vagy használatára és szállítására vonatkozó szabályokat megszegi,

b) lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz,

szabálysértést követ el.

(1a) ((Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. tv. 220. § (1).)) Aki

a) kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,

b) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átad,

szabálysértést követ el.

(2) Aki

a) a légfegyver, gáz- és riasztófegyver, muzeális fegyver, színházi fegyver, illetve hatástalanított lőfegyver gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, birtoklására, viselésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi,

b) a lőtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.

(2a) ((Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. tv. 220. § (2).)) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
[...]

 

 

141. Természetvédelmi szabálysértés

187. § (1) Aki

a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 46.)) természeti területen – beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,

c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,

szabálysértést követ el.

(2) ((Módosította: 2013. évi XCIII. tv. 187. § 47.)) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
[...]

 

 

184. Szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértése

230. § Aki szmogriadó elrendelése esetén vagy annak megelőzése érdekében bevezetett, a mozgó légszennyező forrás használatára vonatkozó forgalomkorlátozásokat vagy intézkedéseket megsérti, szabálysértést követ el.
[...]

 

 

199. Vízszennyezés

245. § (1) Aki

a) vízilétesítménybe, illetve felszíni vagy felszín alatti vízbe közvetlenül vagy közvetve szennyező anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg,

b) a szennyvíz vagy a szennyezőanyag ártalommentes elhelyezését, illetve a felszíni vagy felszín alatti vízbe történő bevezetését nem a jogszabályban, a jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy szennyezését okozhatja,

c) az ivóvízellátást, ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízilétesítmények védőterületére, védőidomára, védősávjára a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, vagy a védőterületet, védőidomot, védősávot érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet folytat vagy ingatlan-használatot gyakorol,

szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a hivatásos katsztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője, a mezőőr vagy a halászati őr helyszíni bírságot szabhat ki.
[...]

 

Hírek Összes cikk
Építőipari állványok vizsgálatának fontossága2014.08.22
Tűzvédelmi ellenőrzések a szórakozóhelyeken. 2014.08.15
Munkavédelem . Az építőgépkezelői jogosítványok: Aki nem vizsgázik újra, nem dolgozhat2014.08.06

Bisnode tanusitvany