Fire Box Kft.

Munkavédelem, Tűzvédelem és Környezetvédelem

Firebox / Hírek / Új és újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó európai vállalati felmérés (ESENER)
Új és újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó európai vállalati felmérés (ESENER)

 

Új és újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó európai vállalati felmérés (ESENER)

Az ESENER jelentés másodlagos elemzése

Az ESENER fő vizsgálati szempontja, hogy az európai munkahelyeken miként kezelik a gyakorlatban a biztonsági és egészségvédelemi kérdéseket. Az európai felmérés kiterjed a pszichoszociális kockázatok kezelésére, az intézkedéseket akadályozó, illetve azokat elősegítő tényezőkre, valamint vizsgálja, hogy a munkavállalók mennyire vesznek részt a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kezelésében.

A felmérés fontos információkat szolgáltat a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén. Az ESENER felmérés a főként a dolgozókat érinti .

A 2011. évben az ESENER keretében csaknem 36 országban készítettek interjúkat, hogy az összefüggések megállapításával hozzájáruljanak az egészségvédelem és a biztonság hatékonyabb fenntartásához.

A felmérés négy jelentése a következő témaköröket tárgyalja:

–      a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelése,

–      munkavállalói képviselet és a munkavállalókkal való konzultáció az egészségvédelem és biztonság területén,

–      a pszichoszociális kockázatok hatékony kezelésével összefüggő tényezők,

–      a pszichoszociális kockázatok kezelése – mozgatóerők, akadályok, szükségletek és meghozott intézkedések.

A jelentések fontosabb következtetései:

  1. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelése

Az elemzések alapján megállapításra került, hogy a vállalkozás mérete, az ágazat és a helyszín (ország) tekintendők olyan változóknak, amelyek a legszorosabb összefüggésben álltak a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás átfogó alkalmazási körével.

A kisebb vállalkozások estén kevesebb munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítási intézkedéseket tesznek, mint a nagyobb vállalatok esetén. Az ipari ágazatok között az építőipar, a bányászat és az egészségügyi és szociális munka területén elterjedtebb a munkavédelmi irányítás, ellentétben a közigazgatással és az ingatlanágazat.

A kutatási eredmények az mutatják, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás szintje Európa-szerte igen magas. Magyarország a középmezőnyben foglal helyet. Viszont egyes államokban különösen a kisebb méretű vállalkozások esetén jelentősen alacsony az irányítási szint.

  1. Munkavállalói képviselet és a munkavállalókkal való konzultáció az egészségvédelem és biztonság területén

A felmérés során próbáltak fényt deríteni, hogy milyen összefüggés áll fenn a vállalkozásokon belül munkavállalók egészségvédelmi és biztonsági irányítási intézkedések hatékonysága, valamint a munkavállalói képviselők ilyen intézkedésekben történő közreműködése között.

A következőket állapították meg:

  • a munkavállalók képviselete elterjedtebb a nagyobb szervezeteknél; mint pl.: a közszférában a közművállalatoknál és a feldolgozóiparban; az idős munkavállalókat nagyobb arányban foglalkoztató vállalatoknál; valamint azokon a munkahelyeken, ahol kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a munkahelyi egészségvédelemnek és biztonságnak, illetve a munkavállalók véleményének,
  • szoros összefüggés tapasztalható a vezetőség egészségvédelemmel és biztonsággal szembeni elkötelezettségével, amely a munkavállalói képviselettel együtt kapcsolódik egy sor munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedéshez, úgymint az egészségvédelmi és biztonsági politika megléte, a betegség miatti hiányzással kapcsolatos adatok rutinjellegű gyűjtése és a rendszeres munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi ellenőrzések,
  • az eredmények arra utalnak, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás hatékonyabban valósul meg azoknál a szervezeteknél, amelyek rendelkeznek munkavállalói képviselővel, amely megfelelő munkakörnyezetben dolgozhat.
  1. A pszichoszociális kockázatok hatékony kezelésével összefüggő tényezők

Az eredmények arra utalnak, hogy a pszichoszociális kockázatok kezelésére általában rendszeralapú megközelítést alkalmaznak a vizsgált államokban. A megelőző intézkedések meghozatala egyes országokban igen eltérő. Többnyire ritkán tesznek intézkedést.

A pszichoszociális kockázatok kezelésére irányuló rendszerszintű megközelítés még a kisebb vállalkozásoknál is lehetséges, ennek gyakorisága azonban országonként jelentősen eltérő. Mindebből arra következtetnek, hogy a „környezeti” tényezők, úgymint a szabályozási stílus, a szervezeti kultúra vagy a szervezeti kapacitás fontos szerepet játszik a megelőző intézkedések meghozatala során.

A feldolgozó iparban és az építőiparban kevés intézkedést hoznak az egészségügyi és szociális munkát ellátó szektorhoz képest.

  1. A pszichoszociális kockázatok kezelése – mozgatóerők, akadályok, szükségletek és meghozott intézkedések

Az elemzés megállapította, hogy az kiterjedt munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás és a pszichoszociális kockázatok karbantartás közötti pontos kapcsolat szükségessé teszi olyan munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi politika és cselekvési terv létrehozására vagy olyan munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítási rendszer alkalmazására, amelynek szerves részét képezi a pszichoszociális kockázatok kezelése.

A munkáltatók környezetében növelni kell a tudatosságot a pszichoszociális kockázatok kezelésére, bizonyítva annak költséghatékonyságát illetve, hogy az ilyen kockázatok kezelése a kérdés érzékeny volta ellenére is lehetséges.

Országos lefedettség


Fire Box Kft.
2600 Vác, Avar utca 5.
+36 27/501-175
firebox@firebox.hu
©2016

Bisnode tanusitvany