Tűzgyújtási tilalom tájékoztatás
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.05.) BM rendelet 2015. március 05-én életbe lépett, amely a szabadtéri tűzgyújtással (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység) kapcsolatban az alábbiakat írja elő:
- Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
- Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
- Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;
- Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;
- Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;
- A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;
- Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!
- A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani.
- Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. 2015. évben eddig mintegy 900 szabadtéri tűzesethez riasztották a tűzoltókat, csak az elmúlt hétvégén 259 alkalommal. Szinte valamennyi eset megelőzhető lett volna egy kis odafigyeléssel.
184 § (5) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.
185. § (3) Az előző bekezdés szerinti tevékenységet végző magánszemély, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.
225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. (azaz csak az adott település önkormányzati rendeletében kijelölt időszakban és módon lehet ).
225. § (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
A fentieknek megfelelően a lakossági számára az egyik legjelentősebb változás, hogy az élet és értékvédelem jegyében a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos (azaz csak az adott település önkormányzati rendeletében kijelölt időszakban és módon lehet). Ezen lépéssel a jogszabály előtérbe helyezi a komposztálást, mely kiemelt lehet a környezetvédelem szempontjából.
Sajnálatos módon hazánkban széles körben elterjedt a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik.
Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik.
Egy svájcitanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Sajnos a kerti hulladékok elégetése során a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldben műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami egészségünkre káros.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16200 ember hal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. Ez azt jelenti, hogy minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt. Ebben a tekintetben első helyen állunk Európában. Mindezek mellett a korábbi tanulmányokból ismert, hogy a légszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszer magasabb, mint a halálozások száma.
Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható, így az égetés helyett ezt a megoldást helyezi előtérbe a jogszabály. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.
A tűzgyújtási szabályok megszegéséért kivethető bírságok
Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése: 100 000 Ft
Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése: 500 000 Ft
Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó tevékenység folytatása, technológia berendezés üzemeltetése: 50 000 Ft