Munkavédelem – rendkívüli időjárási körülmények között.
Az egyre többször tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségek világszerte és Magyarországon is.
A hőség, a napsugárzás és a fizikai munka együttesen jelentős közérzet- és teljesítőképesség romlás mellett leggyakrabban ájulást, napszúrást, hőpangást, hőkimerülést, hőgutát okozhat a munkavállalóknál, de másodlagosan hozzájárulhat a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is.
A munkáltatók figyelmét fel kell hívni arra, hogy ebben a rendkívüli időjárási helyzetben különösen oda kell figyelniük a munkavállalók egészségére és biztonságára.
A várható magas napi középhőmérséklet miatt a munkavállalók egészségének, biztonságának védelme érdekében szükséges munkavédelmi, munkaszervezési intézkedéseket szükséges megtenni.
A szabadban dolgozók számára különösen nagy és növekvő egészségügyi kockázatot jelentenek a hőhullámok és a napon való tartózkodás miatt az erős UV-(különösen az UV-B) sugárzás. A szabadban, nyári melegben fizikai munkát végzők hőháztartását a magas külső hőmérséklet jelentősen megterheli.
A keringési rendszer, a só-vízháztartás igénybevételét tovább fokozhatja, ha a nyári meleg napokon a szabadban dolgozóknak az egész testfelületet takaró öltözékben kell dolgozniuk az UV sugárzás elleni védelem okán. A magas UV sugárzás miatt rövid idő alatt bekövetkezik a bőr leégése. Emellett az az UV sugárzás az immunrendszert is károsítja illetve komoly szemkárosodások is kialakulhatnak.
Hőpangás a melegben akkor alakul ki, ha a szervezet nem képes leadni a termelt hőmennyiséget. Ilyen jelenség alakulhat ki magas páratartalom esetén fokozott erőkifejtésnél, amennyiben a hőleadás gátolt. (Magas külső hőmérsékleten csak párologtatással adhatunk le hőt, de nagy páratartalom esetén ez is akadályozott.) Nyáron, kánikulában, párás időben alakul ki olyan személyeken, akik nem tudnak védekezni a hőfelvétel, a napsütés ellen. Akkor is kialakul, ha fokozott hőtermelés (erőteljes izommunka) mellett gátolt a hőleadás (pl. munkaruha miatt). A hőpangás kritikus értéke 41 C foknál van. Veszélyeztetettek: az ún. hőmunkások (öntődei, kemence melletti munkások). 3
Napszúrás Szabadban napszúrás a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzástól alakul ki. Az erős napsugárzás agyi vérbőséget okoz, melynek tünetei: kábultság, fejfájás, szédülés, tudatzavar, eszméletlenség, hányinger, hányás és a bőr napégéses gyulladása. Enyhe esetben a beteg hűvös helyen történő elhelyezése, hűvös borogatása, súlyosabb állapotban kórházi megfigyelés szükséges. Súlyos esetben a napszúrás halálhoz is vezethet.
Hőséggörcs Az erős izzadás következtében só- és folyadékvesztés alakul ki, amely a vázizmokban fájdalmas kontrakciókat okoz. Akkor is kialakul, ha az elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. Leggyakrabban melegüzemi munkásoknál, bányászoknál fordul elő erőteljes fizikai aktivitást követően. A bőr hideg és nedves, az izmok nyomásérzékenyek, duzzadtak.
Hőkimerülés Meleg környezetben végzett tartós nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. Tünetei: vörös, verejtékes bőr, láz, feszítő fejfájás, szédülés, szapora pulzus. Ha a verejtékezés megszűnik, hőgutává súlyosbodhat.
Hőguta A hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot. A verejtékezés megszűnik, a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni, emiatt a testhőmérséklet megemelkedik (sok esetben több mint 40 C fok fölé). A klasszikus hőgutát igen magas külső hőmérséklet és páratartalom, valamint a verejtékezés hiánya miatti csökkent hőleadás okozza. Ennek áldozatai leggyakrabban az idős, legyengült egyének nyári hőség idején. A hőguta másik formáját a meleg, párás környezetben végzett erőkifejtés okozza. Amíg a klasszikus hőguta többeket érint és ebben a nők veszélyeztetettebbek, addig a fizikai munkavégzés során jelentkező hőguta főleg fiatal, egyébként egészséges egyéneket, főként férfiakat érint. A szabadban dolgozók, ipari munkások mellett a sportolók tartoznak a veszélyeztetettek közé. Tünetei: a testhőmérséklet hirtelen emelkedése, sápadt, forró és száraz bőr, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, ritmuszavar, ischaemiás panaszok, tüdővizenyő, periodikus légzés, fokozott reflexek, görcsök, delírium, kóma. Emellett hányás, hasmenés, vizelés hiánya, kiszáradás is tapasztalható. Az érintett eszméletlen is lehet, kezelés nélkül, akár halálhoz is vezethet. Azonnali kezelést igényel! A beteget mielőbb hűvös helyre kell vinni Ezekben az esetekben a legfontosabb a testhőmérséklet csökkentése, fizikai hűtéssel (ruházat eltávolítása, 15 C fokos vízzel permetezés, borogatás). A hőguta kórházi ellátást igényel!
Elsősorban szabadtéren, tűző napon fizikai munkát végzők esetében (pl. építési, kivitelezési munkák, útépítés, útburkolás, aszfaltozás, mezőgazdaság) merül fel a nagy meleg káros hatásai elleni fokozott védekezés szükségessége. – Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülő alkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók. Ahol nem áll rendelkezésre a pihenő idő eltöltésére, a környezethez képest hűvösebb árnyékos hely, ott lehetőség szerint gondoskodjanak megfelelő árnyékolással (pl. sátorlapok alkalmazásával) ellátott hely kijelöléséről, megfelelő ülő alkalmassággal ellátva. – A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, a folyadék veszteség pótlására legalább 14-16 °C- ra hűtött ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani a higiénés feltételeknek megfelelően, személyenként, egyéni használatra kiadott ivópoharakkal biztosítva. – Előbbieken túlmenően a hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal (a tarkót takaró fejvédő használata, könnyű, bő ruházatban történő munkavégzés, ahol azt a munka jellege megengedi, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás, stb.) biztosítani kell. – A tűző napon felmelegedett tárgyak, munkaeszközök érintéséből adódó baleset- veszélyes helyzetek megelőzésére is gondolni kell (pl. elsődlegesen magasban végzett tevékenységek során), ezért felhívjuk a figyelmet az óvatosságra.
– A hőség riadó szempontjából kritikusnak tekinthető időszakban (11-15 óra között) a balesetveszélyes és/magasban végzett munkáknál fokozott körültekintéssel kell eljárni, pl. az egyedüli munkavégzés szabályait a lehetőségekhez képest módosítani ajánlott és javasolt szem előtt tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezet alkalmazkodó képességét, az aktuális tűrő képességet. – A munkahelyi elsősegélynyújtó helyek kijelöléséről, az elsősegélynyújtás feltételeiről – különös tekintettel a hőségből adódó rosszul létekre -, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatásról gondoskodni kell. – A munkavállalók figyelmét fel kell hívni arra, hogy az esetlegesen előforduló panaszok (pl. fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szomjúság, szapora szívverés) esetén a munkát azonnal hagyják abba és keressék fel a pihenő helyet, szükség esetén igényeljék az elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást.
Forrás: ommf.gov.hu
