„Akárki találta fel a kerékpárt, megérdemli az emberiség köszönetét!”-mondta Lord Charles Beresford.
A mondat elhangzásáig azonban sok mindennek kellett történnie. Az 1800-as évek elején egy erdőt járó báró megsokallta a gyaloglást és az a jó ötlete támadt, hogy egy szilárd vázhoz kerekeket rögzített, hogy gyorsabban tudjon haladni.
Alig telt el röpke 4 év, és már irányítható szerkezetet sikerült fabrikálnia.
Az első kerékpár így még csak lábbal előre lökhető szerkezet volt, ami nagyon hasonlított a mai gyerekek futóbiciklijéhez.
A kerékpár lábbal való hajtására többféle kísérlet is készült, amire mindnyájan emlékezhetünk, az a nagy kerekű, első kerék meghajtású szerkezet volt, amellyel igencsak nehéz lehetett egyensúlyozni.
Már 1845-ben feltalálták a felfújható gumibelsőt, de ennek bevezetése lassan haladt és csak az 1890-es évek végére sikerült a mai kerékpárhoz hasonlót alkotni.
A kerékpározás kialakulását Magyarországon is nagy figyelem kísérte és először „vasparipa” néven került a köztudatba, amelyet Kossuth Lajos is támogatott. De a Magyar Tudományos Akadémia eldöntötte a vitát és a „kerékpár” szót vette fel a szótárba.
Az első nagy, szervezett társas kirándulás Magyarországon 1880-ban, az Andrássy útról Gödöllőre vezetett, amely reggel 6.00-kor indult a Városligetből és délután 14.00-re érkeztek meg Gödöllőre.
A kerékpározás ettől a pillanattól kezdve visszatarthatatlanul megindult hazánkban, és ma is a közkedvelt sportágak közé tartozik.
A kerékpározás egyik legnagyobb veszélye, hogy nincs hatósági megkötés arra, ki használhatja, például a gyerekek is vidáman róhatják az utakat a felnőttek felügyelete mellett.
Nincs megkötés fiziológiai, se közlekedési ismeretekkel kapcsolatban, nincs szükség jogosítványra sem.
Egyik legnagyobb probléma, hogy a közlekedésben a kerékpározók mindenféle forgalmi ismeret nélkül részt vehetnek. Ám ne felejtsük el azt, hogy a KRESZ kötelező felszereléseket ír elő a kerékpárra, mind a fényekkel, világítással, láthatósággal és a hangadással kapcsolatban is!
A kerékpározás az örömteli időtöltés mellett azonban rengeteg veszélyt is magában rejthet és bármilyen hihetetlen, a nagy kerékpáros kultúrával rendelkező országokban (Dánia, Németország, Hollandia) a halálos közúti balesetek 10-15%-át teszi ki.
Nézzünk néhány érdekes statisztikai adatot:
Európában a halálos balesetet elszenvedők 80%-a férfi.
Magyarországon a legérintettebb korcsoport, az 55-64 évesek.
A balesetek többsége 16 és 20 óra között történik, 26%-uk a rossz fényviszonyok között.
A balesetek 58%-a városi körülmények között történik.
Nagyon gyakran tapasztalható a már nálunk is elszaporodó kerékpárutakon, hogy a túl gyorsan haladó kerékpárosok sokszor veszélyeztetik a tőlük lassabban haladókat.
Ugyancsak nagyon veszélyes a közutakon haladó kerékpárosok helyzete is, mivel a mellettük elhaladó, nagy sebességgel közlekedő gépjárművek könnyen elsodorhatják az egyensúlyozás művészetében kevésbé jártasokat.
Sok öröm forrása lehet a kulturált körülmények közötti kerékpározás, de vegyük figyelembe annak veszélyeit is!