…..
Munkavédelmi feladatok amit csak munkavédelmi végezettséggel lehet folytatni.
A következő feladatokat ellátására munkavédelmi végzettséggel rendelkező személy végezheti. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Munkavédelmi szaktevékenységek közé tartozik pl.:
- Munkavédelmi oktatások
- Munkabalesetek kivizsgálása
- Kockázatelemzés : kockázatfelmérés és kockázatértékelés
- Egyéni védőeszköz juttatás rendjének szabályozása
- Gépek, eszközök, technológiák munkavédelmi felülvizsgálata
- Munkavédelmi szempontú üzembe helyezés
- 1. Munkavédelmi oktatások
Munkavédelmi oktatásban kell részesülni:
A hatályos előírások alapján minden munkavállalót tűzvédelmi és munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A biztonságos munkavégzés feltételeinek elsajátítása érdekében a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvényben foglaltaknak megfelelően.
Munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a munkavállalót:
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor.
A hatályos előírások alapján a munkavédelmi oktatási ismeretek megszerzéséig a munkavállaló nem foglalkoztatható!
A naplóban rögzíteni kell az oktatott dolgozó nevét, munkakörét, az oktatás idejét, az oktató nevét, képzettségét, az oktatás jellegét, indokát, stb.
- 2. Munkabalesetek kivizsgálása
Munkabalesetek kivizsgálása. A munkabalesetek és üzemi balesetek, úti balesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása a hatályos jogszabályok szerint munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. A kivizsgálásra és annak dokumentálására minden gazdálkodó szervezet és intézmény egyaránt kötelezett.
Elvégezzük a munkabalesetek kivizsgálásával összefüggő valamennyi feladatot; a tények rögzítését a munkabaleset helyszínén, a sérült és a tanúk meghallgatását, a munkabaleseti jegyzőkönyvek elkészítését a munkavédelmi követelményeknek megfelelő formában. Az előzőeken túl javaslatot teszünk a munkáltató számára a jövőbeni hasonló munkabalesetek elkerülésének érdekében hozandó szervezési és műszaki intézkedésekre a munkavédelem területén.
Balesetek és foglalkozási megbetegedések
Fogalmak:
•Baleset fogalma: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
•Munkabaleset fogalma: Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
•Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben ( üzemi úti baleset), vagy közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
- 3. Kockázatelemzés : kockázatfelmérés és kockázatértékelés,
Munkavédelmi kockázatértékelés, munkahelyi kockázatértékelés
A kockázatfelmérés és kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat, és milyen intézkedések szükségesek a munkavédelmi kockázatok lehető legcsekélyebbre csökkentésére, illetve megelőzésére. Azonban ezt az eddigiektől eltérően, egységes szemléletben, a munkáltatónál folyó valamennyi tevékenységre, technológiára, veszélyes anyagra stb. kiterjedően kell vizsgálni, felmérni, elemezni és értékelni.
A munkavédelmi törvény alapján a munkáltatónak kötelező a kockázatfelmérés és kockázatelemzést elvégezni. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.
- 4. Egyéni védőeszköz juttatás rendjének szabályozása
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül
- 5. Gépek, eszközök, technológiák munkavédelmi felülvizsgálata
A munkáltatónál használt munkaeszközök, gépek, berendezések biztonságos állapotának felmérésére szolgál az időszakos felülvizsgálat.
Ezzel a munkáltatónak valamennyi olyan általa használt, alkalmazott gépéről, berendezéséről készül megbízható műszaki dokumentációja, melynek működése kockázatot, veszélyforrást jelent a munkavállalóra nézve.
Időszakos biztonsági felülvizsgálat
A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. (Mvt. 23. § 1)
Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti.
- 6. Munkavédelmi szempontú üzembe helyezés
A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
