Munkavállaló kötelezettségei

 

• Az előírt orvosi, pályaalkalmassági vizsgálaton részt vennie,
• Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát,
• Munkáját az előírt szabályok betartásával végeznie,
• Védő eszközt, felszerelést az előírt módon használja, tisztántartja
• Tevékenységéhez az egészséget nem veszélyeztető ruházatot viselni,
• A rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni,
• A munkája biztonságos végzéséhez szükséges ismereteket elsajátítatni és azokat a munkavégzés során alkalmazni,
• Ha a körülmények olyanok, hogy bárkinek életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlen veszély fenyegeti, a veszély elhárításáig munkát végezni tilos,
• A munkahelyeken tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, zavarás munka közben, játék), amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza.
• A munkahelyeken szeszes italt fogyasztani, italtól befolyásolt munkavállalót a munkahelyre beengedni, vagy foglalkoztatni tilos. Az italos állapotú munkavállalót a munkahelyről haladéktalanul el kell távolítani,
• A munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani,

 

• A munkavégzéshez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat alkalmazni,
• Ha a munkája során munkavédelmi hiányosságokat tapasztal, joga és kötelessége felettesétől kérni a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítását, a munkavédelmi szabályzatban előírt védőintézkedések megvalósítását,
• Balesetveszélyt, balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni,
• Amennyiben a sérültet balesete jelentés tételében egészségi állapota akadályozza, a jelentést a munkatársa, vagy az elsősegély nyújtást végző köteles megtenni,
• Baleset, rosszullét, sérülés, közvetlen balesetveszély esetén a lehetőségekhez mérten segítséget nyújt, illetve megkezdi a veszély elhárítását, saját egészségét, testi épségét nem veszélyeztetve. A sérült, vagy munkatársa, felettesét, – külső megbízónál végzett munka esetén a külső megbízót is – a történtekről azonnal, akadályoztatás esetén legkésőbb 24 órán belül értesíteni köteles,
• A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől,

 

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatótól

 

• Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását,
• Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását,
• A munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka – és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.

 

Munkáltató kötelezettségei

 

• öltözködési, tisztálkodási, étkezési lehetőség biztosítása,
• veszély szerinti jelző-riasztó berendezés biztosítása,
• megfelelő hőmérséklet és megvilágítás biztosítása,
• a várható veszélynek megfelelő egyéni és kollektív védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelés, védőital, tisztálkodási eszközök biztosítása,
• a munkavállalók részére oktatásban biztosítani az ismereteket,
• nemdohányzók védelmére kijelölni a dohányzóhelyeket,
• tűzoltó, mentő, kárelhárító eszközök biztosítása,
• a munkavédelmi törvényben foglaltak biztosítása.

 

Biztonságos munkavégzés személyi feltételei

 

Egészségügyi feltétel : A munkavállaló olyan munkára alkalmazható, amelynek ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészséget, egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, az utódaira veszélyt nem jelent, és a munka ellátására egészségileg alkalmas. Az egészségügyi megfelelőségről előzetes orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

 

Szakmai feltétel : A munka elvégzéséhez megfelelő szakképesítésű és számú munkavállalót kell biztosítani, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, jártassággal.

 

Szervezési feltétel : Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad. Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.

 

Oktatási feltétel : Gondoskodni kell arról, hogy szakmai képzés keretében a szükséges ismeretanyag megszerezhető legyen.

 

A biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei

 

Egészséget érintő feltételek : Minden munkavállaló részére biztosítani kell megfelelő minőségű ivóvizet, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. Gondoskodni kell a rendről a tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről.

 

Balesetek csoportosítása

 

Baleset : az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatást értjük, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, vagy más egészség károsodást, illetőleg halált okoz.

 

1. Munkabaleset :

 

Minden olyan sérülés, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, a munkaterületen belül- vagy azon kívül ért, ha az a munkáltató érdekében végzett tevékenységre irányul. Nem munkabaleset az a sérülés, amely kizárólag a sérült ittassága, engedély nélkül végzett munka, rendbontás, vagy öngyilkossági kísérlet során következik be.

 

2. Üzemi, úti baleset

 

Nem tekinthető munkabalesetnek, csak üzeminek, az a baleset, amely a sérültet a lakásáról ( szállásáról ) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására ( szállására ) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Az ilyen balesetek nem tartoznak a munkavédelem tevékenységi körébe.

 

Baleset esetén minden munkavállaló :

 

• Jelentse az munkahelyi vezetőjének,
• Törekedjék az orvosi ellátás igénybevételére,
• Az orvosnak jelezze, hogy munka, vagy üzemi baleset történt.
• A munka és üzemi balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a munkavállaló táppénzre jogosult.
• Egyéb károk bejelentését, kárigény bejelentő lap kitöltésével lehet megkísérelni a munkáltatónál, vagy a károkozónál.

 

3. Foglalkozási betegség

 

Amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A munkavégzés, a foglakozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozásának gyakorlását követően megjelenő, vagy kialakuló idült egészségkárosodás. A foglakozási betegségek körét a kormány állapítja meg.

 

Elsősegélynyújtás

 

Az előírások szerint a munkahelyeken képzett elsősegélynyújtónak kell lenni, továbbá szükséges az elsősegélynyújtó hely, amelyről tájékoztató táblát kell kihelyezni. Az előírásoknak a körülmények mérlegelésével felel meg a munkáltató. Van tehát ahol ez így betartásra kerül, más esetben ehhez felhasználja az üzemorvost, és igénybe veheti a közeli egészségügyi intézményt.

 

Az elsősegélynyújtás célja : Az életet vagy egészséget veszélyeztető heveny állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy  haladéktalanul – addig is amíg részére a szükséges orvosi ellátás biztosítható – egészségi állapotának helyreállítása, illetőleg rosszabbodásának magakadályozására irányuló szakszerű ellátásban részesüljön. Szükség esetén minden dolgozó köteles képességeinek megfelelően a dolgozó társát elsősegélyben részesíteni.

Az elsősegélynyújtást végző és az abban közreműködő dolgozó a jelenlévő legmagasabb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy rendelkezései szerint kötelesek eljárni.

 

Az elsősegélynyújtó :

 

• Legyen biztos, megnyugtató, határozott,
• Emberséges és gyengéd,
• Gyorsan tudjon tájékozódni,
• A helyszín érintetlenül hagyását biztosítsa,
• A sérültet megfelelően helyezze el,
• Biztosítson friss levegőt

A mentők telefonszáma: 104.

 

Orvosi vizsgálatok 

 

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha :

 

• annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
• foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
• mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

 

Csak az a munkavállaló alkalmazható, aki az előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat alapján alkalmasnak minősül az adott munkakör betöltésére. Nem alkalmazható, aki az orvosi vizsgálaton nem vesz részt, vagy orvosi vélemény alapján a munkakör betöltésére alkalmatlannak bizonyul.

 

A cégnél alkalmazásra kerülő, minden új belépő munkavállalót előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra kell küldeni. A vizsgálat célja, hogy megállapítsa a munkakör ellátására vonatkozó alkalmasságot, és azt, hogy az adott munkakörben való foglalkoztatás nem veszélyezteti-e a leendő munkavállaló egészségét, testi, illetve lelki épségét, nem befolyásolja-e kedvezőtlenül egészségi állapotát, nem okozhatja-e utódai károsodását.

 

A munkaviszony folyamán időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra kell küldeni a Munkavédelmi  Szabályzatban felsorolt munkakörökben dolgozókat az ott közölt gyakorisággal a 33/1998 ( VI.24. ) NM rendelet 4. számú melléklete alapján. A vizsgálat célja, hogy megállapítsa foglalkoztatható-e a munkavállaló továbbra is az adott munkakörben.

 

Rendkívüli, munkaköri alkalmasságot elbíráló orvosi vizsgálatra kell küldeni azt a munkavállalót, aki :

 

• a vonatkozó rendelet szerint súlyos foglalkozási balesetet szenvedett,
• továbbá azt a fizikai állományú munkavállalót, aki 60 napot meghaladó táppénzes állományban volt,
• továbbá aki egy éven belül háromszor azonos sérüléssel járó munkabalesetet szenvedett.

 

A záró orvosi vizsgálat célja annak megállapítása milyen volt a munkavállaló egészségi állapota a munkaviszony, illetve a munkakör megszűnésekor, külföldi munkavégzésről való hazatérésekor.

 

A vizsgálatok időpontjáról a munkavállalókat értesíteni kell, továbbá fel kell hívni a figyelmüket a saját hibájukból való távolmaradás következményeire,

 

Ha az orvosi vizsgálat a munkavállalót munkakörének ellátására alkalmatlannak minősíti, úgy őt az adott munkakörben foglalkoztatni tilos.

 

Biztonságos és balesetmentes munkavégzés érdekében  

 

• A munkahely villamos felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen ( kezelési utasítás, leírás szerint ) használjuk, az esetleges hibák elhárításához szakember segítségét kérjük,
• A villamos csatlakozás vezetékét úgy kell kihúzni, a csatlakozó aljzatból, hogy egyik kézzel megtámasztásra kerüljön a konnektor, míg a másik kézzel a dugaszoló villájánál húzzuk ki a vezetéket,
• Csak ép és sérülésmentes csatlakozó vezetékeket használjunk a villamos működtetésű felszerelési tárgyakhoz,
• Kerülni kell a jól földeltnek tekinthető fémtárgyak ( pl. radiátor, csővezeték, stb.,) és a villamos működtetésű berendezések, vagy több villamos működtetésű berendezés egyidejű, ún. kétkezes érintését.
• Villamos hő fejlesztőnek minősülő készüléket ( pl. kávéfőző, rezsó, hősugárzó, stb., ) csak úgy szabad üzemeltetni, ha :
• alatta nem éghető anyagból készült alátét van,
• a bekapcsolt állapotot jelző és kapcsolóval ( kismegszakítóval ) ellátott konnektorba csatlakoztatják,
• éghető anyagtól távol helyezik el őket.

 

• A világítóberendezéseket évente tisztítani kell, hogy a megfelelő hatásfokot tudják teljesíteni,
• Minden balesetveszélyt jelenteni kell a tűzvédelmi megbízott részére, a megszüntetésére intézkedni kell,
• Be kell tartani a munkahelyi közlekedés szabályait. Ez nyugodt körültekintő közlekedést, a belső közlekedési rend figyelembevételét jelent.
• A munkahelyeken a munkavállalóknak tilos minden olyan magatartás, fegyelmezetlenség, játék, beugratás, szaladgálás, ijesztgetés, stb., ami mások munkájának zavarását idézi elő, valamint a biztonságos munkavégzést akadályozza.
• Nem szabad munka közben alkoholtartalmú italt fogyasztani,
• A képernyő előtti munkavégzést óránként 10 perces össze nem vonható szünetekkel kell megszakítani, továbbá a képernyő előtt végzett tényleges munkavégzés ideje a napi 6 órát ne haladja meg,
• Munka közben legalább 2,5-3 óránként 5-10 perc szünetet kell tartani, hiszen az íróasztal mellett, zárt levegőjű térben végzett munka egyoldalúan terheli meg a szervezetet,
• A munkahely levegőjét lehetőség szerint szellőztetéssel kell frissíteni kell, amely fokozottan érvényes a dohányzásra kijelölt zárt légterekre,
• A munkahelyi belső rendet a balesetek megelőzése érdekében meg kell követelni be kell tartani és tartatni,
• Munkaköri feladatokhoz köthető gépkocsi igénybevétel során be kell tartani a közlekedés szabályait
• Értekezleteken, konferenciákon biztosítani kell megfelelő pihenőidőt a felfrissülés miatt,

 

Óvórendszabályok

 

Elesés, megbotlás, csúszás megelőzése

 

A munkahelyen mindig megfelelő körültekintéssel, figyelmesen kell közlekedni,

A lábbeli legyen kényelmes, tartsa a lábfejet, ne legyen túl magas a sarka,

                A szőnyegek, szőnyegpadlók simák, felgyüremlés mentesek legyenek,

                A közlekedési útvonalon tárgyakat elhelyezni nem szabad,

             Elektromos hosszabbító vezetékek a közlekedési utakat nem keresztezhetik,

 

Leesés megelőzése :

 

• szekrények magasan lévő polcaira való rakodásnál stabil kétágú létrát, vagy támasztólétrát kell alkalmazni,
• támasztólétraként csak speciálisan kialakított, kampóval ellátott létrát szabad használni, melyet a szekrényen kialakított perembe kell beakasztani
• lépcsőn történő közlekedéskor a kapaszkodó karfát célszerű használni.

 

Létrák használatának szabályai:

 

• Csak szilárd és megfelelően karbantartott, tiszta állapotú létra használható. A létrákat céljuknak megfelelően, rendeltetésszerűen kell alkalmazni.
• A létrákat úgy kell felállítani, hogy használatuk alatt azok biztonságosan álló helyzetben maradjanak. A hordozható létrák lábait stabil, erős, méretüknek megfelelő szilárd alapra kell helyezni, úgy, hogy annak fokai horizontális állásban maradjanak.
• A mozgatható létrák lábainak szétcsúszás elleni biztosítását a használat teljes időtartama alatt a lábak felső részeinek rögzítésével, vagy szétcsúszást megakadályozó berendezéssel, illetve más azonos értékű megoldással kell biztosítani.
• A létrát úgy kell használni, hogy a munkavállaló azon mindig biztonságosan tudjon állni és megfelelően kapaszkodni. Ha a létrára valamilyen terhet kézben kell felvinni, ez nem befolyásolhatja hátrányosan a kapaszkodás lehetőségét.
• A létrát minden munkakezdéskor szemrevételezéssel a munkavállalónak ellenőrizni kell, különös tekintettel az esetleges deformációra. Amennyiben a létra nem teszi lehetővé a biztonságos használatot, abban az esetben a munkaeszközt használni nem szabad.
• A létra használatakor az egyik munkavállalónak biztosítania kell azt elmozdulás ellen.
• Létrát őrizetlenül hagyni TILOS!.
• A létrát a munkavégzés befejezését követően, az arra kijelölt helyen kell tárolni.

 

Iratmegsemmisítő használatának szabályai:

 

• A gép üzembe helyezése előtt figyelmesen olvassa el a kezelési utasítást, és tartsa be a biztonsági előírásokat. A kezelési utasításnak mindig elérhetőnek kell lennie!
• Vigyázat! Ne nyúljon a vágószerkezet papírbehúzó nyílásába!
• Vigyázat! A hosszú haj beakadhat a vágószerkezetbe!
• Legyünk elővigyázatosak a szabadon lógó ékszerekkel, nyakkendővel mert a vágószerkezet elkaphatja!
• Tűzőkapocs és gémkapocs NEM helyezhető a gépbe, mert annak behelyezése esetén a készülék vágószerkezete károsodhat!
• Ne próbáljuk magunk javítani a készüléket! Ha a készülék javításra vagy cserére szorul,forduljunk szakemberhez a segítségért!

Másolók és nyomtatók használatának szabályai:

 

• A gép használata előtt olvassuk el figyelmesen a használati útmutatót és tartsuk be a biztonsági utasításokat.
• Ne tisztítsa meg a nyomtató belsejét!
• Ne próbáljuk magunk javítani a készüléket! Ha a készülék javításra vagy cserére szorul,forduljunk szakemberhez a segítségért!
• A nyomtatópatronokat kukába dobni tilos! A megfelelő elszállításról gondoskodni kell.
• A készüléket vízzel tisztítani tilos!

 

A munkavédelmi szabálysértés

 

Aki a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat megszegi, illetve szabálysértési tényállásba ütköző cselekményt hajt végre – a Mvt., szabvány, jogi szabály, munkáltató belső szabályzata – szabálysértést követ el. A szabálysértési tényállásokat rendelet szabályozza :

 

• előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton a dolgozó nem vett részt, vagy a vizsgálaton alkalmatlan,
• munkavédelmi ellenőrzésre vonatkozó szabály megszegése,
• nyilvántartási, bejelentési kötelezettség elmulasztása,
• baleset eltitkolása, valótlan adatok közlése,
• üzemeltetési, karbantartási szabályok be nem tartása,
• biztonsági berendezések kiiktatása, üzemképtelensége, stb.

 

Takarításhoz használt vegyi anyagok

Vegyszerrel való takarításnál fontos az egyéni véfőeszközök rendeltetésszerű használata.

 Belső szabályozás alapján, vegyszerrel csak a telephelyvezetők végezhetnek takarítási munkafolyamatokat.

 

A Kft. területén, kizárólag az Operatív veztő által meghatározott vegyi anyagok lehetnek jelen. Saját vegyszert a területen szigorúan tilos tárolni, használni.

A felhasztált anagyok biztonsági adatlapját készenlétben kell tartani. Fontos, hogy a munkavállalók megismerjék az adatlap tartamát, különös tekintettel a 4. és 8. pontra.

 

 

 

Emelőgépek

Emelőgépet csak az a munkavállaló használhatja aki rendelkezik:

• Érvényes emelőgép vezetői engedéllyel
• Orvosi alkalmasságivizsgálattal
• Betöltötte a 18. életévét.

 

Ez a korlátozás minden 1000kg-nál nagyobb teherbírású emelőgépre vonatkozik.

 

Az emelőgépeket minden munkakezdés előttdokumentáltan ellenőrizni szükséges.

A munkafolyamthoz meghatározott egyéni védőeszközöket hordani szükséges.

polcok állványrendszer

                                               

                                                   

                                               

                                                 

                                                  

                                                 

                                                     

VALAMENNYI TERHET EGYENLETESEN KELL ELOSZTANI A TÁROLÓRENDSZEREN!

               

 

TŰZVÉDELEM

 

Az 1996. évi XXXI. törvény szól a „ a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról”, amelynek hatálya kiterjed a Magyarország  

 

területén tartózkodó magánszemélyekre,

területén lévő jogi személyekre,

magán és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire,

területén folytatott  a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre,

és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre.

 

• A 54/2014 (XII.05.) BM rendelettel kiadott „Országos Tűzvédelmi Szabályzat ” rendelkezései alapján kerültek rögzítésre a létesítésre és használatra vonatkozó előírások.

 

Alapvető fogalmak :

 

Tűz ( tűzeset ) : az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.

 

Tűz elleni védekezés ( tűzvédelem ) : a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása

 

Tűzmegelőzés : a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység

 

Égés : Az égés oxidációs folyamat, amiben valamilyen éghető anyag megfelelő hőmérsékleten a levegő oxigénjével egyesül.

 

Az égéshez három tényező szükséges:

 

• Éghető anyag,
• Az anyagra jellemző gyulladási hőmérséklet,
• Levegő, illetve oxigén

 

Természetesen ha az előbbi feltételek egyike is hiányzik, illetve nem egy időben és egy helyen vannak jelen az égés nem jön létre.

 

Az égés megszűnik, ha :

 

• Az éghető anyagot az adott anyagra jellemző, gyulladási hőmérséklet alá lehűtjük,
• Az égő anyaghoz az oxigén hozzájutását megakadályozzuk,
• Az éghető anyagot eltávolítjuk

 

Tűzosztályok

 

„A” tűzosztály:                szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás)                kíséretében égnek.

 

„B” tűzosztály: folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei.

 

„C” tűzosztály: éghető gázok tüzei.

 

„D” tűzosztály: fémek és ötvözetek tüzei.

 

Az OTSZ a tűzvédelmi rendelkezések magállapítására a létesítés előírásainak és a tevékenység használati szabályainak – veszélyhelyzetet tükröző – meghatározása érdekében az         

• anyagokat,
• a technológiát,
• a tevékenységet
• veszélyességi övezeteket
• helyiségeket,
• a szabad tereket,
• a tűzszakaszokat,
• az épületeket,
• a műtárgyakat,
• az építményeket,
• a létesítményeket

kockázati egységekbe, osztályba sorolja.

 

A Kockázati osztályok az alábbiak lehetnek :

 

                               „NAK” Nagyon alacsony kockázat

                               „AK” Alacsony kockázat

                               „KK” Közepes kockázat

                               „MK” Magas kockázat

                              

A kockázati egységek meghatározását, csak a 2015.03.05-e után létesült, átalakult épületekre, technológiákra lehet meghatározni, amit tűzvédelmi szakértő végezhet el.

 

Munkavállalók feladatai :

 

• részt kell venni a számára kötelező tűzvédelmi oktatáson és – vizsgán,
• köteles a szabályzat tartalmát megismerni, a rá vonatkozó előírásokat betartani,
• köteles a tőle elvárható – képzettségének és beosztásának megfelelő- magatartással elősegíteni a tűz és robbanás megelőzését, illetve ha mégis bekövetkezik legjobb tudása szerint részt venni a mentésben és a további károk elhárításában,
• Munkakezdéskor meg kell győződnie minden munkavállalónak a napi tevékenységhez szükséges :

 

• gépek, eszközök biztonságos állapotáról,
• a kijáratokra, közlekedési utakra, anyagtárolásra, stb. vonatkozó előírások betartásáról,
• a tűzvédelmi eszközök állapotáról, meglétéről,
• az anyagok olyan mennyiségben és összetételben állnak-e rendelkezésre, amelyet az előírások, utasítások meghatároznak, előírnak,
• a tűzveszélyes tevékenység folytatásához a feltételek adottak-e ( anyag, eszköz, szellőztetés )

 

A tűz keletkezésének kiváltó oka leggyakrabban a villamos energia és a dohányzás nem megfelelő felügyelete, amely komoly veszélyt jelent az ott tartózkodó munkát végzők valamint a vendégek számára. A fentiekre való tekintettel különös figyelemmel kell lenni a dohányzás szabályainak betartására, a keletkező égéstermék szakszerű tárolására ( kidobására ), valamint a környezetünkben lévő villamos berendezések által esetlegesen kibocsátott égésszagokra. Amennyiben a megtett óvintézkedések ellenére mégis tűz keletkezne, úgy haladéktalanul értesíteni kell a bérbeadót és a gazdasági társaság vezetőjét, valamint a közvetlen munkahelyi vezetőt.

 

Tűzmegelőzési szempontok

 

• Az épületben tilos a dohányzás!
• elektromos hő fejlesztő készüléket bekapcsolt állapotban felügyelet nélkül hagyni nem szabad
• hő fejlesztő készüléket éghető anyagon használni csak hőszigetelőlap alkalmazásával szabad
• elektromos készülékeket a helyiségből történő eltávozáskor ki kell kapcsolni
• a helyiségek ajtóit melyben személyek tartózkodnak kulcsra zárni nem szabad
• épületekben, helyiségekben a közlekedési utakat, kijáratokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad
• villamos berendezések kapcsolóit, tűzvédelmi felszereléseket állandóan hozzáférhető és használható állapotban kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad
• villamos berendezésektől az éghető anyagokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a berendezések üzemszerű,vagy meghibásodás folytán bekövetkező túlmelegedése – esetleges ívhúzása – tüzet ne okozzon.
• meghibásodott, valamint a szabvány előírásainak meg nem felelő villamos berendezést üzemeltetni nem szabad.
• villamos, berendezést, gépeket, készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Használaton kívül helyezésük esetén, a napi munka befejezése után a villamos hálózatról le kell választani. Az állandóan üzemelő számítógépek monitorát a munkavégzés után ki kell kapcsolni.
• a villamos berendezéseket tisztán kell tartani, különösen óvni kell a gyúlékony szennyeződésektől.
• a villamos berendezéseket, készülékeket csak az azzal megbízott és szakképesítéssel rendelkező dolgozó vagy szakvállalat javíthat.
• tűzveszélyes tevékenység nem végezhető, csak is írásos meghatalmazás esetén! Ebben az esetben tűzvédelmi szakvizsga bemutatása szükséges.

 

A menekülés

 

Az égés során bonyolult kémiai folyamatok eredményeként energia szabadul fel, láng jön létre, füst képződik és különféle égéstermékek keletkeznek. A gáznemű égéstermékek között szinte minden égés során keletkezik szénmonoxid (CO) és széndioxid (C02). A szénmonoxid erősen mérgező anyag, már kis töménységben való belélegzése megszünteti a vér oxigénfelvevő képességét és halált okoz. 10 térfogat %-os töménységben a széndioxid is eszméletvesztést és halált okoz. A tűz közelében a levegő oxigén tartalma csökken, és nehezíti a légzést. A környezeti hőmérséklet is nagymértékben emelkedhet, amit hosszú ideig nehéz elviselni. A láng közvetlen hatása súlyos égési sérülést okoz.

 

A nagyon kis méretű szilárd égéstermékek alkotják a füstöt. Tűzeseteknél a füst sűrűsége eltérő lehet. Míg a tűz terjedése az éghető anyagok előfordulásától függ, addig a füst egy egész többszintes épületet is hamar betölthet. A füst csökkenti a látástávolságot egészen addig, hogy az emberek elveszítik tájékozódó képességüket, főleg ha ismeretlen helyen tartózkodnak.

Menekülésről és menekítésről akkor beszélünk, ha a tűz kiterjedése olyan nagy, hogy a dolgozók tűzoltása eleve reménytelen és veszélyes. A feladat az, hogy a bentlévő személyek minél hamarabb biztonságos helye vagy a szabadba jussanak. Füsttel telített részeken a szánk elé vizes zsebkendőt tartva, vagy minél kevesebbet lélegezve jussunk át. A füst és a meleg levegő fentről lefelé tölti meg a helyiséget vagy folyosót, tehát tiszta légréteg legtovább a padló közelében van. Ne ijedjünk meg, ha hirtelen minden világítás kialszik, és sötét lesz. Ha van vészvilágítás, annak a segítségével tájékozódhatunk. Amennyiben füstelvezető szerkezet van kapcsoljuk be. Emeletről lefelé csak lépcsőn vagy úgy nevezett biztonsági felvonóban közlekedjünk. Átmeneti biztonságot jelenthet, ha szabad levegőre (erkély, terasz, tető) jutunk. A tűzoltóság segít abban, hogy ismét az utcára kerüljünk. Ha a ruhánkat benedvesítjük, nehezebben gyulladhat meg. Az emberen égő ruhát a levegő elzárásával (betakarás, földre fekvés) oltsuk el. Próbáljuk meg elkerülni a pánikot, és segítsünk a többi ember menekülésében.

 

A létesítmény területén bárki tüzet, vagy más, tűz keletkezésére, vagy egyéb veszélyhelyzetre utaló jelenséget észlel, köteles azt azonnal a 105 távbeszélő vonal felhasználásával a tűzoltósághoz jelezni, illetve azzal párhuzamosan az illetékes vezetőknek  jelezni.

 

A tűz, illetve kárjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia :

 

• Tűzeset, káreset pontos helye, címe,
• Mi ég ? ( az égő anyag megnevezése, veszélyessége, a helyiség, épület nagysága )
• Emberélet van-e veszélyben?
• Mekkora a tűz terjedelme?
• Milyen káreset történt ?
• A tűz mit veszélyeztet?
• Van-e robbanásveszély? ( gázpalack a helyiségben, gázömlés )
• A jelentő személy neve, és a jelzésre használt visszahívható telefonszáma.

 

 

Munka befejeztével kapcsolatos teendők a tűzesetek megelőzése érdekében :

 

Minden munkahelyen a tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok betartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.

 

Az ellenőrzés az alábbiakra terjedjen ki feltétlenül :

               

• Villamos berendezések kikapcsolása
• Az egyedi fűtőberendezések, egyéb elektromos készülékek kikapcsolása,
• A gépek, berendezések, helyiségek tisztántartása,
• A közlekedési utak szabadon tartása
• A közművek ( ha az üzemeltetés feltételként megköveteli) elzárása
• A közművek záró szerelvényeinek megközelíthetősége
• A tűzoltó készülékek megközelíthetősége
• Nyílászárók becsukása,
• Az éghető hulladékok eltávolítása ( különösen a hamvvedrek megfelelő kiürítése )
• Minden egyéb a tűz keletkezését előidéző vagy a tűz oltását akadályozó körülmény megszüntetése.

 

Tűzoltóság értesítése : A létesítményben keletkezett, a Tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg az emberi beavatkozás nélkül is megszűnt tüzet is kötelező a hivatásos tűzoltóságnak azonnal bejelenteni és a kár színhelyét a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul hagyni a közigazgatási hatósági tűzvizsgálat eredményes elvégzése érdekében.

 

Tűzoltó készülék : Olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni.

 

Működtetése :

 

1 ) a biztosítópecket  eltávolítani és a tömlőt egy kézzel megfogni.

        2 ) kioldókart lenyomni a szelepkúp így kinyitja a szelepet

        3 ) az oltópor a nyomócsőn keresztül a tömlőbe áramlik

 

 

Ügyelni kell arra, hogy az egész tűzfelületet egyenletesen terítsük be az oltóanyaggal. A terítést a tűz szélénél kell kezdeni és nem a tűz fészkénél, mert a nagy nyomással kiáramló oltóanyag szétvágja a tüzet.

 

Tűzvédelmi rendelkezések megszegésének következményei

 

Az 1996 évi XXXI. törvény, valamint a 259/2011. (XII.7.) Kormányrendelet rendelkezik a tűzvédelmi bírság kiszabásáról, ill. annak lehetőségéről.

 

Tűzvédelmi bírság szabható ki :

 

• tűzvédelmi szabályok megszegéséért,

 

Az a személy, aki :

 

• tűzesetet, vagy tűzveszélyt észlel, és azt a hatóságnak nem jelenti,
• telefonját a tűzjelzésre nem bocsátja rendelkezésre,
• szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad,
• tűz esetén a tűzoltás vezetőjének utasításait nem hajtja végre,
• a tűzoltás eredményessége érdekében a szükséges felvilágosítást nem adja meg,
• a tűzoltáshoz szükséges eszközeit nem bocsátja rendelkezésre

 

Saját és társai érdekében vegyen részt az évente ismétlődő munka-és tűzvédelmi oktatásokon!

 

Tűz- és balesetmentes munkát kívánunk Önnek!

                                                                                             

 

       Fire-Box Kft