A környezetvédelmi engedélyek az egyes környezethasználatok végzésének feltételeit határozzák meg a környezethasználóra.

Előzetes vizsgálat alapján kiadott engedély

Előzetes vizsgálatot akkor kell kezdeményeznie a környezethasználónak, amennyiben a végzendő tevékenység, telepítendő technológia a 314/2005.(XII.25.) Korm rendelet 3. számú mellékletében szerepel. A környezetvédelmi hatóság a benyújtott kérelem alapján döntést hoz és amennyiben nem minősíti jelentősnek a környezethasználatot kiadja az engedélyt.

Környezetvédelmi engedély

Amennyiben a környezetvédelmi hatóság az elővizsgálati szakaszban úgy ítéli meg, hogy a tervezett környezethasználat a környezeti elemekre jelentős, akkor előírja a hatásvizsgálati eljárást és az eljárás lefolytatását. A Rendelet 1. számú mellékletében szereplő nagy környezeti kockázattal járó tevékenységek estében mindig kötelező a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást lefolytatni és a tevékenység létesítése csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható el az építési hatóságon.

Egységes környezethasználati engedély

A Rendelet 2. számú mellékletében meghatározott jelentős, speciális környezethasználatok esetében az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást le kell folytatni és a tevékenység IPPC engedély birtokában végezhető.

Üvegházhatású gáz kibocsátási engedély (ÜHG)

A 2012. évi CCXVII. törvény 1. mellékletben levő környezethasználatok csak ÜHG engedély birtokában folytathatók (beleértve a próbaüzemet is). 20 MW névleges hőteljesítményt elérő tüzelőberendezés már a törvény hatálya alá tartoznak.

Pontforrás működési engedély

Valamennyi elszívó kürtőre, továbbá a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt elérő ill. azt meghaladó tüzelőberendezés füstgázkéményére köteles az üzemeltető a környezetvédelmi hatóságtól pontforrás működési engedélyt kérni a 306/2010.(XII.27.) Korm rendelet alapján.

Diffúz forrás engedély

IPPC és KHV köteles technológiák esetében az egységes környezethasználati engedély ill. környezetvédelmi engedély levegővédelmi előírásaiban meghatározza a bejelentés köteles diffúz források (pl. meddőhányó) működési előírásait, feltételeit.

Egyéb esetben, amikor a diffúz forrás esetében hatósági intézkedés szükséges (pl. cementsiló kilégző kiporzása miatt történt lakossági panaszbejelentés) kötelezi az üzemeltetőt a hatóság a forrás bejelentésére és diffúz forrás működési feltételeit a környezetvédelmi hatóság működési engedélyben állapítja meg.

Vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély

A vízügyi hatóság engedélye szükséges – az építőipari műszaki engedéllyel (ÉME), vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével – a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez.

Szennyvíz kibocsátási engedély

ÉME engedéllyel és CE megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező műtárgyak esetében a szennyvíz közcsatornába, üzemi csatornába bocsátásának feltételeit a vízügyi hatóság a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti szennyvíz kibocsátási engedélyben határozza meg.

Minősítési engedély

A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási alapengedélyein kívül köteles minősítési engedélyt kérni az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől. A minősítési okiratok és közszolgáltatói engedélyek 2015. év végén hatályukat veszítették, a minősítési osztályt a hatóság már minősítési engedélyben határozza mag.