Sokan dolgozunk egész nap a számítógépek előtt, ülve, ráadásul már nemcsak a munkaidőt, de a szabadidőnket is a képernyők társaságában, a kanapénkon töltjük.

Az ülőmunka hosszú távon számos betegség kialakulásához is hozzájárulhat: Ilyenek pl. a túlsúly, magas vérnyomás, szívbetegségek, cukorbetegség, stb. Ezek mellett mozgásszervzi panaszokhoz is vezethet: hát, és fejfájás, izületi fájdalmak.  

A mozgásszegény életmód azonban nem csak a fizikai, de a mentális egészségünkre is hatással lehet. A mozgás közismerten csökkenti a stresszt, javítja a vérkeringést és ezáltal a közérzetünket is.

Számos módja van annak, hogy megelőzzük a fenti betegségeket:

Figyeljünk a testünkre!

A jó hír az, hogy a testünk jelez, amikor túl sokat ülünk: elkezd fájni a nyakunk, a derekunk, de ezeket a fizikai érzeteket azonban egy idő után hajlamosak vagyunk megszokni és ignorálni. A tudatalattink viszont észleli a diszkomfortérzetet – nyűgössé, feszültté, türelmetlenné és dekoncentrálttá válhatunk anélkül, hogy egyáltalán realizálnánk a probléma okát. Amikor ülve dolgozunk, a fejtartásunk jellemzően nem megfelelő, ez pedig nagyfokú terhelést róhat a nyakra, illetve a vállöv és lapocka régióira. A helytelen testtartás, görnyedés is okozhat nyakfájdalmakat.

Ha mégis ülünk, tegyük jól!

A hosszú ideig tartó ülés különösen káros akkor, ha rossz testtartással, nem ergonomikusan kialakított székben vagy munkaasztalnál tesszük azt. Éppen ezért lehetőleg használjunk olyan eszközöket, amik biztosítják, hogy munka közben kényelmesen – és minél gyakrabban – változtassuk a testhelyzetünket.

Válasszunk olyan széket, amin állítható a magasság, a háttámla dőlésszöge, valamint a karfa pozíciója is, illetve olyan monitort, aminek szintén kényelmesen állíthatjuk a magasságát és dőlésszögét. 

Így folyamatosan mozgásban maradhatunk és a testünk jelzései alapján változtathatunk az ülőhelyzetünkön. A laptop azért lehet előnyös, mert lehetővé teszi az álló munkavégzést, de ha ülünk, használjunk külön monitort és billentyűzetet, hiszen a gerincünknek az a legjobb, ha az elsődlegesen használt kijelző szemmagasságban, legalább kartávolságra helyezkedik el. A legújabb monitorok talpazata már állítható magasságú, de ha a jelenlegi eszközünk túl alacsony, inkább emeljük meg néhány nagyobb könyvvel, így biztosak lehetünk abban, hogy testhelyzetünk egyenes marad.

Csempésszük a napunkba a mozgást!

Az emberi szervezet mozgásra „lett kitalálva”, a fizikai aktivitás hatásai biztosítják az összes szervünk – így az agyunk – optimális működését. Ha életmódunk inaktív, nem részesülünk a mozgás mentális állapotunkra gyakorolt pozitív hatásaiból – sőt, már rövid távon érezni fogjuk a negatívumokat. Szerencsére számos lehetőség van arra, hogy a nap folyamán egy kicsit aktívabbak legyünk. Sétálhatunk vagy biciklizhetünk például a munkahelyünkre az autózás, vagy a tömegközlekedés helyett, de az is jó, ha hazafelé egy-két megállóval korábban leszállunk és gyalog folytatjuk az utunkat. 

Képernyős munkakör betöltésénél fontos, hogy:

A munkavégzés során óránként legalább 10 perces szünetet kell tartani, mely alatt más munkatevékenységet kell végezni és nem a monitor képernyőjét figyelni. A tényleges képernyős munkavégzés összes ideje a napi 6 órát nem haladhatja meg.

Az irodaházban a lift helyett használhatjuk a lépcsőt, de az is sokat számít, ha kisebb vizespoharat választunk csupán azért, hogy többször kelljen felállnunk azt megtölteni.  Ha hajlamosak vagyunk túlzottan elmerülni a munkában, állítsunk be emlékeztetőt a telefonunkon, hogy 30-40 percenként figyelmeztessen minket a mozgásra. A telefonhívásokat vagy csapatmegbeszéléseket intézzük sétálva, és ha lehetőség van rá, váltogassuk az ülve vagy állva történő munkavégzést.